Kettős látásról, ferde fejtartásról 2011-09-05 Kórkép Megosztás: Tweet Számunkra csak kicsit zavaró, ha nem tudjuk eldönteni, melyik szemébe nézzünk az illetőnek: a szemtengelyferdüléssel küzdőnek azonban ez egész közérzetére kihat. Nemcsak rövidlátástól vagy távollátástól szenvedhet az ember. Ugyancsak fénytörési hibának számít a szemtengelyferdülés. Amikor egy ember ránk néz, és hirtelen nem tudjuk eldönteni, melyik szemébe nézzünk, számunkra is zavaró lehet. Ő azonban sokkal jobban szenved ettől, zavarja látását, nem a legjobb a közérzete és sokszor problémát okoz neki a beilleszkedésben is. Szemtengelyferdülés esetén nem egy fókuszpontja van a szemnek, hanem különböző fókuszpontja van a beeső fény két síkjának, a kép pedig a két vonal között jelenik meg és torzul. A tekintet széttartó vagy össze felé tart, komoly látásproblémákat okozva. A szemtengelyferdülésnek is vannak fokozatai: kisfokú esetén nem okoz komolyabb gondot, viszont ha már nagyobb a ferdülés, a látást egyre nagyobb mértékben zavarja, a tárgyak nem lesznek élesek, a látás homályos. A szemtengelyferdüléssel küzdő hunyorít, hogy valamelyest javítson a helyzeten, ezzel azonban erőlteti a szem környéki izmokat, amely fejfájáshoz vezethet. Annak, aki szemtengelyferdüléssel küzd, legnehezebben az olvasás és a képernyő figyelése megy. A szemtengelyferdülést a szemész állapítja meg. Az is előfordulhat, hogy csak az egyik szem problémás, a másikkal tökéletesen lát. Ilyen esetben azonban főleg utóbbit használja, a „rosszabbik szemen” keresztül pedig egyre tompábbá válik a látás. Szemferdüléskor a két szem tengelye eltér egymástól. Létezik bénulásos és úgynevezett követő kancsalság is. Előbbi esetében teljesen bénult több szemizom, illetve gyengébb a működése. Kettőslátást okoz, mely miatt ferde fejtartást vehet fel az illető, ez azonban merevvé teszi a nyaki izmokat. Sajnos azonban emellett szédülhet is, és nehezen tájékozódik. A nem veleszületett szemizombénulás a szemmozgató idegek károsodása következtében alakul ki, vagy a szemizmok betegednek meg. Szemizombénulást okozhat egyébként több betegség is: a pajzsmirigy-túlműködés, szklerózis multiplex, cukorbetegség, agyhártyagyulladás, ritka idegrendszeri betegség is – no és az agydaganat. Ennek a problémának a kezelése az alapbetegség kezelésével lehetséges. Megoldást jelenthet a szem tornáztatása és a műtét is, az elváltozás súlyosságától függően. A követő kancsalság gyerekkorban alakul ki. Ilyenkor hibás a két szem együttműködése. Lehet szemműtéttel is korrigálni, de lassan is megoldható, szemüveg viselésével, rendszeres kontrollal. A szabályos asztigmiát – szemtengelyferdülést – szemüveggel, lágy vagy kemény kontaktlencsével lehet korrigálni. A lézeres beavatkozás is megoldás lehet. Gyerekkorban általában a szemüveg jelent segítséget. Kontaktlencse berakása illetve lézeres beavatkozás a nagyobb fokú asztigmiánál indokolt. A szabálytalan asztigmia esetén nem megfelelő a szemüveges és lágy kontaktlencsés módszer, ellenben a kemény kontaktlencse igen. Az úgynevezett excimer lézer-kezelés is jó eredményt biztosíthat. Forrás:
