Az agy mérlegel… 2011-09-26 Kórkép Megosztás: Tweet Amikor több, egymással összefüggő tényező alapján hozunk döntést, arra támaszkodva választunk, hogyan függenek össze ezek a tényezők, nem pedig hasra ütve vagy próba-szerencse alapon, amint azt korábban gondoltuk. A Neuron legújabb számában megjelent tanulmány azonosítja az ennek az összefüggésnek a felderítéséért felelős agyi területeket, az insulát és az elülső cinguláris kérget, amelyeket korábban a döntéshozással, az érzelmekkel és az éberséggel hoztak összefüggésbe. A döntéshozás rendkívül bonyolult folyamat, különösen akkor, amikor több, egymással összefüggő tényező is jelen van. A kutatók eddig nem tudták, hogyan értelmezzük ezeket a tényezőket. A Kaliforniai Egyetem Wellcome Trust Centre for Neuroimaging központjának kutatói azonban kimutatták, hogy az agyunk megtanulja az események közötti kölcsönösségi viszonyt. Ez teszi lehetővé azt, hogy csak egy cselekvés eredményét figyeljük meg, és ezután a többi cselekmény eredményére következtessünk belőle. Dr. Klaus Wunderlich így magyarázza az összefüggést: „Képzeljük csak el az őseinket, amint táplálék után kutatnak a vadonban. Vagy bogyógyűjtéssel, vagy szarvasvadászattal tölthették az idejüket. Korábban azonban megfigyelték, hogy a szarvasok bogyókat esznek, így amikor táplálékszerzés közben hiányt tapasztaltak a friss bogyókból, arra következtethettek, hogy sok szarvas van a környéken, ezért figyelmüket inkább a vadászatra összpontosították.” A tanulással és döntéshozatallal kapcsolatos kutatások az elmúlt évtizedben főként a cselekvések és a jutalmak közvetlen kapcsolatára összpontosítottak. Eddig általánosságban úgy vélték a kutatók, hogy a különböző jutalmakat külön-külön tanuljuk meg, majd próba-szerencse alapon jósoljuk meg az eredményeket. A fenti példa szerint ez azt jelentené, hogy a vadász csak azután tudná megjósolni a szarvasvadászat eredményét, hogy kipróbálta és megfigyelte a tényleges eredményt. Más szóval, az, hogy a szarvasok bogyókat esznek mindig igaz, de a vadászat sikeressége évről-évre változhat. Az összefüggések megtanulása tehát közvetlen előnnyel jár a hatékony választások szempontjából. A kísérlet során a kutatók tizenhat alany agyát vizsgálták funkcionális MR-rel egy eszközmenedzsment játék közben. A feladat szerint egy energetikai vállalat ingadozó mennyiségű elektromos áramot termel két megújuló energiaforrásból, napelemekből és szélkerekekből. A kikötés az volt, hogy a teljes energiatermelésnek a lehető legállandóbbnak kell lennie, amihez a két forrást kellett összehangolni. A legjobb eredményt úgy lehetett elérni, ha egy olyan megoldást találtak, ami a források kölcsönös összefüggését használta ki. A kutatók kimutatták, hogy az agy a két forrás összefüggésének mértékével kapcsolatos információt az insulában és az elülső cinguláris kéregben tünteti fel, és az előrejelzés pontosságának mérésén alapuló mechanizmus segítségével frissíti az információkat minden alkalommal, amikor újabb információ válik elérhetővé. „Elképzelhető, hogy egy ilyen kialakult mechanizmus akkor működik a legjobban, ha a korrelációt többszörös megfigyelés révén tanuljuk meg, de ez a tanulási mechanizmus mégis képtelen értelmezni a táblázatokból származó bonyolult statisztikákat. Ez magyarázhatja azt is, miért nem sikerül gyakran az embereknek olyan pénzügyi döntéseket hozniuk, amelyek a korrelációk megértésén alapulnak” – állítja Dr. Wunderlich. Forrás:
