Hogyan kommunikálnak egymással a sejtek? 2011-12-13 Kórkép Megosztás: Tweet Agyunk kétségkívül a legbonyolultabb szervünk – évszázadokon át tanulmányozták, de a legtöbb titkára csak az utóbbi évtizedekben jöttek rá. Az agy a legbonyolultabb szervünk – ez felel intelligenciánkért, gondolatainkért, érzéseinkért, emlékeinkért, testmozgásunkért, viselkedésünkért – évszázadok óta tanulmányozzák. Mégis, a legutóbbi században találtak választ a kutatók számos, jelentős kérdésre. Ezek azonban még mindig kis dolognak tűnnek ahhoz képest, amit majd a jövőben megtudhatunk az agyról. Az agy komplex kémiai környezetben, neuronokon és neurotranszmittereken keresztül működik. A neuronok agysejtek billiói, amelyek képesek azonnali kommunikációra kémiai üzenetküldőkön keresztül: ezek a neurotranszmitterek. Életünk során az agysejtek környezetünkből is folyamatosan kapják az információkat. Megkísérlik a külső világ belső „ábrázolását”, bonyolult kémiai változásokon keresztül. Neuronok Neuronnak az idejsejt összes nyúlványainak együttesét nevezzük. A neuron az idegrendszer legkisebb egysége. Feladata ingerfelvétel és idegi ingerületek vezetése. Nem egyformák, méretüket és alakjukat tekintve is változatosak. Van sejttestük, a perikaryon, ennek felszínéről nyúlnak ki a nyúlványok. Neuronok főként az agyban vannak, de az idegdúcokban vagy ganglionokban, illetve a gerincvelőben is megtalálhatók. A neuron középpontjában van a sejtszerv, mely helyet ad a sejt dezoxiribonukleinsavjának (DNS) illetve genetikai anyagoknak. A sejt DNS-e dönti el, milyen típusú a sejt, és hogyan működik. A nyúlványok, melyek az információk felvételét és a sejttest irányába történő vezetését végzik, a dendritek. Az axon pedig egy cső alakú nyúlvány, mely az ingerületeket a sejttestől távolodó irányba vezeti. A dendritek és axonok az idegrostok. Az axon karmesterként vezényli az elektromos jeleket. Neurotranszmitterek Az agy kémiai üzenetküldők – neurotranszmitterek – típusainak százait tartalmazza. Ezek a „futárok” lehetnek serkentő vagy gátló hatásúak. A serkentő ösztönzi az elektromos aktivitást az agysejtekben, míg a gátló enyhíti az aktivitást. A neuronok aktivitása nagyban meghatározza ezen mechanizmusok egyensúlyát. A tudósok a specifikus neurotranszmitterekről vélik, hogy köthetőek a szorongásos zavarokhoz. Ezeket a kémiai üzenetküldőket célozzák meg a gyógyszerekkel, amikor például a pánikbetegséget kezelik. Ezek: Szerotonin: a neurotranszmitter, mely szerepet játszik számos testfunkciónkban és érzéseinkben, beleértve a hangulatunkat. Az alacsony szerotoninszint kapcsolódik a depresszióhoz és a szorongáshoz. Ezért az antidepresszánsok elsősorban ezt célozzák meg a kezelés során. Segítenek emelni a szerotonin szintet az agyban, ami csökkenti a szorongást és a pánikrohamokat. Noredrenalin: a „küzdj” vagy „menekülj” stresszválaszért felelős. Az éberséghez, félelemhez, aggodalomhoz, pánikhoz kötik. A szelektív szerotonin-noradrenalin visszavétel gátlók és a triciklikus antidepresszánsok hatással vannak a szerotonin és a noreadrenalin szintjére is, vagyis pánikellenes hatásúak. Gamma-amino vajsav: gátló neurotranszmitter, mely a negatív visszacsatolási rendszeren keresztül blokkolja a közvetített jelet egyik sejtből a másikba. Fontos, hogy az ingerület egyensúlyban maradjon az agyban. A szorongásoldó gyógyszerek a relaxációs állapot elérését segítik elő. Együtt dolgoznak Amikor az agysejt megkapja az érzékszervi információkat, elektromos impulzust bocsát ki, mely az axonon át az axonterminálba jut: itt tárolódnak a kémiai hírvivők, vagy neurotranszmitterek. Ezek a szinaptikus résbe kerülnek, amely egy kis rész a küldő neuron és a fogadó neuron között. Amíg a hírvivő megteszi útját a szinaptikus résen át, számos dolog történhet: Mielőtt eléri a célt, az idegvégződést, károsodhat, sőt egy enzim is kiütheti. Vissza is kerülhet az axonterminálba, kikapcsolható vagy újrahasznosítható lesz később. A hírvivő eléri a dendritet vagy egy szomszédos sejtet, és az üzenetküldés teljes. Ha a szomszédba kerül, továbbítódik a dendrithez. Ha a fogadó sejtnek nincs szüksége több neurotranszmitterre, a hírvivő másik fogadót próbál találni, míg csak nem deaktiválódik vagy tér vissza az axonterminálba. Az optimális agyműködéshez a neurotranszmitterek egyensúlyára van szükség. Gyakori, hogy egymásra hagyatkoznak a megfelelő működésért. A Gamma-amino vajsav neurotranszmitter például, amely a relaxációt segíti elő, csak megfelelő mennyiségű szerotoninnal működik jól. Számos pszichológiai probléma – így a pánikbetegség – valószínűleg a neurotranszmitterek vagy neuron receptorok alacsony minőségének vagy mennyiségének eredménye. Bővebben: vitalmobil.com Forrás:
