Mitől retteg a magyar? 2012-08-29 Kórkép Megosztás: Tweet Minden második magyar találkozott már a családjában rettegett betegséggel, minden harmadik fél attól, hogy egyszer ilyen betegséggel kell megküzdenie. A CIG Pannónia Életbiztosító felmérést készíttetett arról, hogy mennyire ismerik a magyarok az úgynevezett rettegett betegségeket, mennyire érzik magukat veszélyeztetettnek, és kitől remélnének segítséget, ha gyógykezelésre lenne szükségük. Mik azok a rettegett betegségek? Rettegett betegségeknek általában azokat a betegségeket hívjuk, amelyektől az emberek a leginkább félnek, többek között a daganatos megbetegedéseket, a szívinfarktust vagy a stroke-ot. A félelem legfőbb oka, hogy ezek a betegségek felelnek a halálozás jelentős részéért. Egy részük egyelőre nem gyógyítható, más részük igen, de a gyógykezelés hosszú és nem mindig eredményes. Mennyire ismerjük ezeket a betegségeket? Először arra kérdeztünk rá, hogy a válaszadók találkoztak-e ezekkel a betegségekkel személyesen (a válaszadók több választ is bejelölhettek). Kiderült, hogy daganatos megbetegedéssel a megkérdezettek óriási hányada, 81 százaléka találkozott a tágabb személyes ismeretségi körében (család és barátok együttesen). Nagyjából hasonló arányban szerepelt ebben a körben a szívinfarktus is. Családi körben az emberek több mint fele találkozott ezekkel a betegségekkel. Idegsebészeti beavatkozást szükségessé tevő betegségekkel a megkérdezetteknek „mindössze” harmada találkozott. Mennyire tartunk ezektől a betegségektől? A felmérés arra is választ adott, hogy a magyarok mennyire érzik fenyegetve magukat az egyes rettegett betegségek által. Minden harmadik megkérdezett úgy érzi, hogy fenyegeti szívinfarktus (36 százalék) vagy rákos megbetegedés (34 százalék), emellett 23 százalék úgy gondolja, hogy stroke is. Ugyanakkor idegsebészeti beavatkozástól vagy szervátültetéstől a megkérdezettek nem tartanak igazán. Az adatsorok azt bizonyítják, hogy azoktól a betegségektől tartunk inkább, amelyekkel személyesen is találkoztunk. Kitől remélnénk segítséget? A következő kérdés azt vizsgálta, hogy ha a válaszadónak egy rettegett betegséggel kellene megküzdenie, akkor kitől remélné a legjobb gyógykezelést. A válaszokból kiderült, hogy a legtöbben az ismerős magyar orvosban bíznak meg (32 százalék), utána pedig a külföldi, illetve a hazai magán egészségügyi szolgáltatókban (20-20 százalék). A legkevésbé a területileg illetékes állami kórházban bíznak az emberek (13 százalék). A bizalom kérdésében érdekes életkorbeli eltérések figyelhetők meg. Minél fiatalabb valaki, annál inkább a külföldi kezelésben bízik. A 18-29 éves korosztály például a legnagyobb arányban (32%) a külföldi kezelésben bízik, az ismerős orvos csak a második helyen szerepelt (24%). Míg az 50-59 éves korosztályban az ismerős orvost és a magyar magánszolgáltatót ugyanannyian (26%) említették az első helyen. A stressz (is) felelős Végül arra keresték a választ, hogy a megkérdezettek mit gondolnak ezen betegségek kialakulásának okairól. A vizsgálat során két csoportra osztották a válaszadókat. Az egyik csoportnak a kérdést úgy tették fel, hogy az ő esetükben mik lehetnek az okok, a másik csoportnál azt kérdezték, hogy általában mi vezethet ilyen betegségekhez. A válaszokból kiderült, hogy akik saját magukkal kapcsolatban nyilatkoztak a lehetséges okokról, azok többségük külső okokat tartanának felelősnek, míg azok, akik általános szinten mondtak véleményt, többségükben az emberi szokásokat tennék felelőssé a betegségért. Például az egészségtelen táplálkozást, a dohányzást, az alkoholt saját magukra vonatkoztatva kevésbé érzik lehetséges kiváltó oknak az emberek, mint mások esetében. Ugyanakkor megállapítható, hogy a rettegett betegségekkel kapcsolatban a külső okok közül leginkább – nem meglepő módon – az öröklődést és – meglepő módon – a stresszt, a befolyásolható dolgok közül pedig a dohányzást és az egészségtelen táplálkozást tartják felelősnek. Forrás:
