Lóhús-botrány fejlemények – Magyarországi gyanú 2013-02-25 Napi Hírek Megosztás: Tweet Úgy tűnik Magyarország is érintetté vált a lóhús-botrányban, mert egy német vállalkozás termékvisszahívást kezdeményezett, amelynél a lengyel alapanyag felhasználás kapcsán feltételezhető volt a szennyezés. Az európai gyorsriasztási rendszeren (RASFF) nem jelölt lóhús tartalommal kapcsolatban a tagállamok által közzétett ügyekben Magyarország is érintetté vált, mert egy német vállalkozás megelőző intézkedésként termékvisszahívást kezdeményezett ír hamburger termékre, amelynél a lengyel alapanyag felhasználás kapcsán feltételezhető volt a lóhúsos szennyezés. A termék nem jelent közvetlen veszélyt a fogyasztókra, de az esetleges lóhús tartalom, melyet nem jelöltek az összetételben, hamisításnak minősül, és megtéveszti a fogyasztókat. Az esetet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) jelezte a Napidoktor megkeresésére. Írország február 15-én jelentette be a RASFF-on, hogy ló DNS-t mutattak ki egy ír üzemben gyártott fagyasztott marha-hamburgerben, melyből több tagállamba is szállítottak. Egy német kereskedőn keresztül 2012 augusztusában hazánkba is érkezett mindössze 10 kg a feltehetően lóhúst tartalmazó ír fagyasztott hamburgerből, melyre a német vállalkozás megelőző intézkedésként termékvisszahívást kezdeményezett. A NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatósága azonnal helyszíni ellenőrzést tartott, melynek eredményeként megállapítást nyert, hogy 2012. augusztus 13-án két karton, összesen 10 kg érkezett az ír hamburger pogácsából, melyet a vállalkozó mintaként hozott be. A teljes mennyiséget egy szezonálisan üzemelő vendéglátó egységbe szállították tovább, ahol a tulajdonos nyilatkozata szerint az összes termék elfogyasztásra került. Az áru mozgását dokumentumokkal is alátámasztották. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Laboratóriumában eddig több különböző mintát vizsgáltak meg, jellemzően kereskedelemben kapható, előrecsomagolt, félkész termékeket (lasagne, húspogácsák, húsgolyók, stb.), illetve darált húst (marha, sertés-marha) és nyers marhahúst (gömbölyű felsál, rostélyos). Az elvégzett fajazonossági vizsgálatok alapján lóhúst egyetlen minta sem tartalmazott. Biztos lehet a magyar fogyasztó abban, hogy – a Magyarországon forgalomba került húsáruk között – nincs marhahúsnak feltüntetett termékben ló- vagy másmilyen hús? Hazánkban a lóhús fogyasztásának nincs hagyománya, országosan évente mindössze 300-400 ló kerül levágásra (elmúlt 3 év vágási adatai alapján) a lófélék levágására érvényes engedéllyel rendelkező 13 magyarországi vágóhídon. Az EU tagállamokból – az áruk szabad áramlásának elve alapján – a közösségi jogszabályoknak megfelelő módon előállított élelmiszerek érkezhetnek Magyarországra. A hatósági élelmiszerlánc-ellenőrzés hivatott biztosítani, hogy mind a hazai, mind a tagállami termékek biztonsággal fogyaszthatók.Az ellenőrzés két fontos alappillére a kockázatbecslésen alapuló létesítményellenőrzési terv valamint a monitoring vizsgálati program. A monitoring program az előállítás és a forgalmazás valamennyi szakaszára kiterjed, és az élelmiszerlánc szemlélet érvényesítésével felöleli a takarmányok, a növényi és állati eredetű alapanyagok és az élelmiszerek vizsgálatát. A termék-mintavételi terv magába foglalja többek között az élelmiszerek mikrobiológiai, kémiai biztonsági, reziduum-toxikológiai ellenőrzését, és minőségellenőrzését. A minőségellenőrzési terv szerint a hatóság az élelmiszerek minőségi paramétereit vizsgálja, ezen belül az élelmiszerek fizikai-kémiai jellemzőit, érzékszervi tulajdonságait, a csomagolását, jelölését, és a tömeg/térfogat értékeinek ellenőrzését. A terv szerinti ellenőrzéseket és mintavételeket a szezonális élelmiszerlánc ellenőrzések egészítik ki, melynek keretében az adott időszakra jellemző termékekre, ezekhez kapcsolódó ágazatokra és értékesítési formákra kerül a hangsúly. Az élelmiszerlánc bármely pontján feltárt olyan szabálytalanság, amely élelmiszerbiztonsági veszélyt jelenthet, célellenőrzés elrendelését indokolhatja. Eseti hatósági élelmiszer ellenőrzésre kerül sor élelmiszerbiztonságot érintő bejelentés nyomán, amely érkezhet más hatóságtól, civil szervezettől, vagy a fogyasztók részéről. Az EU tagállamokból a gyors riasztási rendszeren érkező bejelentés alapján szintén minden esetben ellenőrzést végez a hatóság. Forrás:
