COPD – hallott már róla? 2013-08-14 Kórkép Megosztás: Tweet Ma Magyarországon szinte népbetegségnek számít a COPD-nek nevezett krónikus obstruktív légúti megbetegedés. Ma Magyarországon szinte népbetegségnek számít az orvosi szaknyelven COPD-nek nevezett krónikus obstruktív légúti megbetegedés (Chronic Obstuctive Pulmonary Disease). A szakemberek becslése alapján a lakosság közel egyharmada – túlnyomórészt a dohányosok – küzd ezzel a problémával, nagy részük azonban nem fordul orvoshoz mindaddig, míg a folyamatosan súlyosbodó tünetek elviselhetetlenné nem válnak. Jellemzői – Kockázati tényezők A tüdőgyógyászatban egyre nagyobb figyelmet igénylő betegség lényege, hogy a hörgők összeszűkülnek, ezáltal a tüdő teljesítménye romlik, így a bennük felgyülemlett váladék nehezen tud kiürülni, ami a beteg fulladását, köhögését, kínlódását eredményezi. Szemben azonban az asztmával, a COPD esetében a légutak beszűkülése csak részben vagy egyáltalán nem visszafordítható. A betegség nagyon szoros összefüggésben van a dohányzási szokásokkal, legtöbb esetben ez a kiváltó oka. Magyarország világviszonylatban élen jár az elszívott cigaretták számát tekintve. A dohányzás mellett ritkán előfordulnak más kiváltó okok is: foglalkozás (bányász, autószerelő), illetve környezeti ártalmak (lakhely, munkahely). A betegség a dohányosok körülbelül 20%-ánál jelentkezik, általában 40 éves kor felett. Figyelemfelkeltő tünetek! Az első olyan, a krónikus légzőszervi megbetegedésre utaló jelek, melyek felett nem szabad átsiklani: – Ha a reggeli köhögés rendszeressé válik, nem szabad hagyni, hogy ez a tünet megszokottá, természetes jelenséggé váljék! – A gennyes, sárga, barna vagy esetleg vérerezett köpet egyértelműen betegséget jelez, nem szabad szemet hunyni felette! – Figyelemre méltó, ha valaki a lépcsőzéstől egyre jobban fullad, ugyanis ennek a jelzésnek a következő fokozata már a sík terepen való fulladás és köhögés lesz. A dohányzás kezdetétől számítva mennyi időn belül alakulhat ki COPD-s betegség? Nem csak az idő, hanem az elszívott cigaretták mennyisége is sokat számít. Jelenleg is folyamatban lévő genetikai kutatások eredményei kimutatták, hogy a dohányosoknak csupán 10%-ánál nem alakul ki valamilyen légúti betegség. A túlnyomó többségnél előbb-utóbb – egyéni fogékonyságtól függően – jelentkeznek a mindennapokat egyre nehezítő tünetek. A betegség elkerülésének esélye mennyiben függ össze azzal, hogy a dohányos light cigarettát szív-e vagy sem? A dohányáruknál a light kifejezés a nikotintartalomra vonatkozik. Ám a cigarettában a nikotinon kívül még több ezer káros anyag van. Továbbá egyes cigarettákat aromás anyagokkal ízesítenek, s emiatt még inkább függőséget okoznak. Tehát nem lehet azt mondani, hogy aki light cigarettát szív, nyugodt lehet az egészségét illetően, a rákkeltő és egyéb káros anyagok vonatkozásában. Hogyan előzhető meg? A COPD nem csupán abban hasonlít a tüdőrákhoz, hogy a betegek túlnyomó része dohányos, hanem abban is, hogy a dohányzás elkerülésével, illetve időben történő abbahagyásával a megbetegedések és a halálesetek túlnyomó többsége megelőzhető lenne. A korai stádiumban felismert COPD – ha vissza nem is fordítható – még megállítható. Ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni: a betegség előrehaladását jelenleg kizárólag a dohányzás elhagyása fékezi. Azonban a betegség egy egyszerű légzésfunkciós méréssel megállapítható! Ez abból áll, hogy a páciens vesz egy mély lélegzetet, és egy percen keresztül fújja ki a levegőt. Eközben egy gép segítségével mérhető, hogy az illető a megadott időintervallumban hány százalékát engedi ki a bent lévő levegőnek. Az egészséges tüdő ennyi idő alatt képes a beszívott levegő 80%-át kifújni, a beteg tüdő nem. Aki észleli magán a fenti tüneteket, illetve aki szűrési céllal szeretné megelőzni a betegséget, jelentkezzen valamelyik tüdőgondozóban, ahol kérheti a légzésfunkciós mérést (ezt a társadalombiztosítással rendelkezőknek díjmentesen elvégzik). Forrás: