Beiskolázás előtt – ügyeljünk a pszichiátriai címkékre! 2014-05-20 Iskolatáska Megosztás: Tweet Idén is eljött az iskolaválasztás időszaka. A leendő nebulók elkezdhetnek készülni első iskolás évükre, emellett pedig szakemberek felmérik a lurkó iskolaérettségét. Manapság ennek részeként azt is vizsgálják, a gyermek nem „magatartászavaros”, nem „hiperaktív”-e – ez viszont számos olyan veszélyt rejthet a gyermekre nézve, amiről a szülőnek esetleg sejtelme sincs. Hasznos hát, ha a szülők tisztában vannak néhány ténnyel a „hiperaktivitást” és a hasonló gyermekkori „zavarokat” illetően. Az alapvető problémát az jelenti, hogy a hiperaktivitásról (ADHD) és más magatartási zavarokról sosem igazolták tudományosan, hogy ezeket az agy „kémiai egyensúlyzavara” okozza, így orvosi értelemben betegségek lennének. Az úgynevezett ADHD-t mint „rendellenességet” az Amerikai Pszichiátriai Társaság egyik bizottsága tette hivatalossá 1987-ben – méghozzá kézfeltartásos többségi szavazással. Aligha véletlen, hogy a nagynevű amerikai gyermekpszichiáter, Leon Eisenberg, aki sokat foglalkozott a téma kutatásával, 2009-ben így nyilatkozott a Der Spiegel című német lapban: „Az ADHD az egyik legjobb példa egy kitalált betegségre. Az ADHD-ra való genetikai hajlam teljes mértékben túl van becsülve.” Mindez sajnos nem jelentett akadályt abban, hogy az elmúlt évtizedekben világszerte több tízmillió gyermeket bélyegezzenek meg ilyen vagy ehhez kapcsolódó betegségcímkékkel. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy miután ezt az állapotot pszichiátriai zavarként sorolták be, ez alapot teremtett arra, hogy „gyógyszereket” írjanak fel rá. Az ADHD-ra adott szerek azonban nagy jóindulattal sem nevezhetőek gyógyszereknek. A legelterjedtebb ezek közül egy pszichostimuláns (serkentőszer), amely a gyermekekre tompító, nyugtató hatással van, illetve – amfetamin-jellegű vegyületről lévén szó – mesterségesen fokozza a gyermek koncentrálóképességét. Bár a szer pártolói szerint ezt csak végső esetben, a tünetek enyhítésére írják fel a gyermeknek, érdemes tekintetbe venni, hogy ez a pszichostimuláns olyan szer, amely Magyarországon szerepel a pszichotróp (tudatmódosító) anyagok 2. listáján, szerepel a doppingszerek tiltólistáján, illetve hogy olyan utcai kábítószerekkel rokon vegyületről van szó, mint a speed, az extasy vagy a kokain – amelyektől minden szülő féltve óvja a gyermekét. A szerrel kapcsolatos aggodalmak nem is alaptalanok: az USA-ban már komoly forgalma van az illegális drogok piacán.Nem kétséges persze, hogy vannak gyerekek, akik komoly tanulási vagy viselkedési problémákkal küzdenek, illetve a családjuk vagy tanáraik idegeire mennek. A valódi megoldást mégsem egy tudományos alapot nélkülöző pszichiátriai címke jelenti, hanem ha időt és fáradságot szánunk arra, hogy kiderítsük, mi az igazi oka a gyermek problémájának. Hiperaktivitást, figyelemzavart számos hétköznapi dolog okozhat: fel nem fedett és kezeletlen testi betegségek (amelyek irritálják a gyermek testét), allergiák, méreganyagok, táplálkozási elégtelenségek, a tananyag megértésével kapcsolatos nehézségek, de ugyanígy szóba jöhetnek a nem megfelelő családi körülmények vagy nevelési problémák is. Forrás:
