Megárt a kevés, nem jó a túl sok – hasznos D-vitamin igazságok

Akár kellemesebb közérzetről van szó, akár az egészségünkről általában, a D-vitaminról nem szabad elfeledkeznünk. No de kinek mennyire van szüksége és hogyan segít ez a fontos vitamin a betegségek ellen?

A D-vitamin igazi kincs – olyan vitamin, melyet a napfény hatására szervezetünk maga is előállít, de beszerezhetjük élelmiszerekből és kiegészítőkből is. D-vitamin hiány esetén komoly problémákkal nézhetünk szembe, ám túlzásba sem szabad vinni a fogyasztását. Lássuk, kinek mennyi ajánlott belőle és milyen betegségekkel szemben veheti fel a harcot.

1. D-vitamin hiány léphet fel, ha a szervezetünk nem képes megfelelően felhasználni az élelmiszerekből vagy napfényből származó vitamint. Melyek a rizikófaktorok? Például, ha valaki elmúlt 50 éves; sötét a bőre, vagy északi, kevés napot kapó helyen él; elhízott, túlsúlyos, gyomor bypass műtéten esett át; tejallergiás vagy laktóz intoleranciája van; máj- vagy emésztési problémái vannak, így pl. Crohn-betegséggel küzd vagy lisztérzékeny.

2.D-vitamin hiány tünetei: a legtöbb ember nem észleli ezeket. Ám a súlyos D-vitamin hiány gyenge csontokat eredményez (osteomalacia) és izomgyengeséggel, fájó csontokkal jár. A súlyos D-vitaminhiányos gyerekeknél angolkór, puha csontok és csontrendszeri problémák alakulhatnak ki.

3.D-vitamin szint ellenőrzése: egyszerű vérteszttel megállapítható a vitamin szintje. A neve 25-hidroxi-D teszt. A jó egészségi állapothoz és a csontok egészségéhez a 20 nanogramm per milliliter szint a megfelelő a vérben. Egyes orvosok szerint a 30 ng/mL még jobb egészséget eredményez.

4.Mennyi D-vitaminra van szükségünk? Ez korfüggő is. Egy 50 év alatti felnőttnek napi 360 mcg, 51 és 70 év között szintén 360 mcg a megfelelő, a 71 év felettiek számára pedig 480 mcg. A túlzásba vitt D-vitamin-fogyasztás árthat is: 2400 mcg feletti mennyiségnél.

5.Kisbabák D-vitamin mennyisége: a babák számára az anyatej a legjobb, de az sem tartalmaz igazán sok D-vitamint. A szoptatott kisbabáknak napi 240 mcg D-vitaminra lenne szükségük, s amíg át nem állunk a tápszerre, érdemes másként pótolni azt. Egyéves kortól, amikor a gyermek már iszik rendes tejet is, nincs szüksége kiegészítőre. Ne adjunk túl sok D-vitamint a babáknak! A nagyobb mennyiség hányingert, hányást, étvágytalanságot, fokozott szomjúságot és izomfájdalmakat okozhat, sőt ennél is súlyosabb tüneteket produkálhat.

6.D-vitamin idősebb gyerekeknek: a tejivásból sajnos nem jutnak a gyerekek elegendő D-vitaminhoz. Szükségük van kiegészítőre is, 240-360 mcg mennyiségben. Ezt a mennyiséget a rágható multivitaminok általában tartalmazzák. Bizonyos betegségek mellett – pl. cisztás fibrózis – a gyermek fokozottan ki van téve a D-vitamin hiánynak. Egyeztessünk orvosával, mielőtt kiegészítőt veszünk neki.

7.Túl sok D-vitamin: ahogy a túl alacsony-, úgy a túl magas D-vitamin szint is gondokat okozhat. Például emeli a vér kalcium szintjét, az erek, a szív és a vese károsodását okozva. A napfényből azonban nem kaphatunk túlságosan sok D-vitamint, hiszen szervezetünk egyszerűen nem termel többet, ha már elegendő. Ne feledjük persze, hogy a napsütésnek kitettség ugyanakkor megfelelő védelem nélkül növeli a bőrrák kockázatát!

8.Egyes gyógyszerek hatással lehetnek a D-vitamin szintre: lehetséges, hogy befolyásolják a D-vitamin felszívódását. Ilyenek pl. a hashajtók, szteroidok, anti-koleszterin gyógyszerek. Ha digoxin hatóanyagú szívgyógyszert szedünk, a túl sok D-vitamin növelheti a kalcium szintet a vérben, szívritmuszavart okozva. Mindenképp konzultálnunk kell tehát orvosunkkal a D-vitamin megengedett mennyiségéről, ha gyógyszert szedünk.

9.D-vitamin és vastagbélrák: korai még azt állítani, hogy általános harcos a rákkal szemben a D-vitamin, új tanulmányok szerint azonban azoknál az embereknél, akiknek a vérében magasabb a D-vitamin szint, kisebb a vastagbélrák kockázata.

10.D-vitamin és egyéb ráktípusok: a hírek szerint a D-vitamin a mell- és prosztatarák megelőzésében is jelentős szerepet játszik, ám minderre még nincs elegendő bizonyíték. A hasnyálmirigy-rák kockázatát éppenséggel növeli a D-vitamin. Az egészséges testsúly, a gyakori testmozgás és a megfelelő étrend mindenesetre mindig ajánlott megelőzési módszer.

11.D-vitamin és szívbetegség: a kutatók az alacsony D-vitamin szintet már korábban összefüggésbe hozták a szívbetegségek-, a stroke-, a szívinfarktus kockázatával. Az viszont nem egyértelmű, hogy vajon a nagyobb mennyiségű D-vitamin fogyasztás csökkenti-e a rizikót és mennyire lenne ehhez szükség. A túl magas D-vitamin szint a vérben már ártalmas az erekre és a szívre nézve.

12.Demencia és D-vitamin: az idősebb embereknél jellemzőbb az alacsony D-vitamin szint. Emiatt tanulmányok szerint rosszabbul teljesítenek a memória teszteken, figyelmük, érvelésük, gondolkodásuk rosszabb, mint azoké, akiknél nem figyelhető meg D-vitamin hiány. Több és körültekintőbb tanulmányra van azonban szükség ahhoz, hogy kiderüljön, vajon a D-vitamin kiegészítők megelőzhetik-e a demenciát és a lassú mentális leépülést.

Forrás: