Játszva tanul a gyermek! 2013-02-19 Kebelbarát Megosztás: Tweet A répától tanulunk meg fütyülni, és a zöldborsótól növünk nagyra, meg a brokkolitól: legalábbis ezzel próbálják rábeszélni a szülők gyerkőceiket az együttműködésre az ebédlőasztalnál. Amíg kisebb a csemeténk, bevethetünk más trükköket is! Az imitáción alapuló játékok nem csak abban segítenek a szülőnek, hogy rávegye gyermekét bújjon bele a ruhájába, és segítsen elpakolni a játékot a szőnyegről, hanem eközben fontos viselkedésmintákat is elsajátít! Néha nem kevés erőfeszítést igényel a szülőtől a futkosó gyermekét meggyőzni arról, hogy sokkal jobb lesz neki a pelenkában, mint nélküle. Ilyen esetekben jól működő taktika, ha személyiséggel ruházzuk fel a gumibugyit, és az anya annak nevében, játékos formában kéri meg a totyogóst, hogy bújjon bele. Mivel sok családban a kisgyermek a legtöbb időt az anyukájával tölti, főleg 2-3 éves koráig, az ehhez hasonló báb- és kitalált játékok egy-egy tárgy vagy ruhadarab segítségével arra is megtanítja az apróságot, hogyan tud kommunikálni másokkal a szülőn kívül, hiszen számára valóban életre kel a tárgy. Ezek az interakciók a baba és a mama, illetve a mama által megszemélyesített tárgy között, fejlesztik a szociális és kommunikációs készséget. Ugyanígy bevethető a módszer akár a bevásárlás közben is, ha a nyűgős kisgyereknek szeretnénk elterelni a figyelmét. Legyünk kreatívak! Az is elég lehet, ha az anya a kezét bábként használja és kezdi kérdezgetni a gyerkőcöt például a kosárban található árukról. Az eredmény garantált, mivel az új impulzus eltereli a baba figyelmét. A verbális készség fejlődése szintén megfigyelhető, mert ezekben a játékokban folyamatos ,,párbeszéd” zajlik a kicsi és a tárgy között, tehát a kérdésekkel ösztönözni tudjuk a gyereket a folytonos válaszadásra, miközben új szavakat tanul meg, és egyre változatosabb mondatokat alkot. Az ezekkel a játékos módszerekkel elérhető legfontosabb hatás, hogy a negatív eseményeket át tudjuk fordítani egy kellemes mókázásba, ami végül pozitív élménnyé alakul át a piciben, így a legközelebbi hasonló szituáció során biztosan könnyebb lesz úrrá lenni gyermekünk ellenszenvén és elutasításán, ha felidézzük benne a korábbi örömöt. Forrás:
