Tüdőgyulladás – Vigyázz, ezek a tünetek utalhatnak rá

Tévhit, hogy a tüdőgyulladás minden esetben egyértelmű, komoly panaszokkal jelentkezik. Az enyhébb, sokszor egyszerű meghűléshez hasonló tünetek – rossz közérzet, hőemelkedés, köhögés – is jelezhetik a betegséget.

Vírus és baktérium is okozhatja

A tüdőgyulladás – leggyakrabban pneumococcus és atípusos baktériumok által okozott- fertőzés következtében alakul ki. A betegség vírusos eredetű is lehet, leggyakrabban influenza szövődményeként jelentkezhet – magyarázza dr. Hidvégi Edit, tüdőgyógyász. A baktériumok által okozott tüdőgyulladások jellegzetes tünetei:

hirtelen kialakuló, magas láz,
hidegrázás,
köhögés,
rossz általános közérzet
sápadtság,
hányás
hát- és hasi fájdalom

Súlyosabb esetekben

nehézlégzés,
szapora pulzus,
magas légzésszám,
zavartság alakulhat ki.

Az ún. atípusos baktériumok által okozott betegség ettől eltérően, alattomosan jelentkezhet – hőemelkedés, fáradékonyság, száraz köhögés, hasmenés, esetleg ízületi fájdalmak bevezető tüneteivel, majd nehézlégzés kialakulásával.

Fotó: 123rf.com

Életkorral változó tünetek

Csecsemőknél, időseknél, legyengült immunrendszerű személyeknél gyakran a jellegzetes és látványos tünetek nélkül fejlődik ki a tüdőgyulladás. Az újszülöttkori tüdőgyulladás során az étvágy romlása, hőemelkedés, esetleg a testhőmérséklet csökkenése, sápadtság és szapora szívműködés észlelhető, a baba elesett benyomást kelt. Az idős emberek tüdőgyulladása esetén is gyakran hiányzik a magas láz. Ha egy idős ember ismert ok nélkül az ágyában marad, gyenge, esetleg félrebeszél vagy zavarttá válik, mindig gondolni kell tüdőgyulladásra. Idegrendszeri károsodások esetén gyakori a félrenyelés, amely szintén tüdőgyulladáshoz vezethet.

Vizsgálatok és kezelés

A hagyományos orvosi vizsgálat mellett, tüdőgyulladás gyanúja esetén mellkas röntgenvizsgálata bizonyítja a betegség fennállását. A kezdődő tüdőgyulladás azonban 24-48 órán belül még sokszor nem ad radiológiai eltérést. Emellett a laboratóriumi vizsgálatok is (pl. vérkép, CRP, vörösvértest-süllyedés) közelebb vihetik az orvost a betegség megítélésében.

A bakteriális eredetűnek tartott tüdőgyulladásokat antibiotikumokkal kezeljük. Gyakran előfordul, hogy széles spektrumú vagy egyszerre kétféle antibiotikum adására kényszerül a kezelőorvos, hiszen általában nem áll a rendelkezésére mikrobiológiai diagnózis, azaz nem tudhatja, legfeljebb csak sejtheti, milyen típusú kórokozó okozhatta a beteg tüdőgyulladását.

Fotó: 123rf.com

A tüdőgyulladást kiváltó baktériumok egyik felére hatnak a penicillinek / penicillin-származékok, az atípusos baktériumokra ellen viszont hatástalanok. Ha a beteg állapota súlyos, nincs idő bakterológiai eredményekre várni, „vakon” kell elkezdeni a beteg kezelését, ekkor két különböző támadáspontú, a felmerülő kórokozók mindegyikére ható antibotikumra lehet szükség.

A vírusok által okozott tüdőgyulladásokra nem hatnak az antibiotikumok, viszont a vírusfertőzések talaján kialakuló bakteriális felülfertőzések kezelésére, illetve ennek megelőzése céljából antibiotikum adása szükséges, influenzás fertőzés esetében azonnal megkezdett antivirális kezelés mellett. A lázcsillapítás és a rendszeres folyadékpótlás minden esetben elengedhetetlen.

A tüdőgyulladásos beteg kezelése és megfigyelése a teljes gyógyulás, illetve a betegség aktivitásának a megszűnéséig tart. A tünetek (láz, köhögés, nehézlégzés) megszűnése után még hosszú heteket vehet igénybe, amíg a röntgenelváltozások is visszahúzódnak. A megfelelő kezelés ellenére is, az esetek néhány százalékában valamilyen maradvány maradhat a tüdőben.