A COVID növelheti az agyi rendellenességek kockázatát

A COVID-ot elkapott embereknél két évvel a fertőzés után nagyobb az agyi rendellenességek, például demencia, pszichózis és agyi köd kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik más légúti betegségben szenvedtek – derült ki a The Lancet című szaklapban megjelent tanulmányból.

Az Oxfordi Egyetem kutatói mintegy 1,3 millió, 2020. január 20. és 2022. április 13. között COVID-vel diagnosztizált ember orvosi adatait vizsgálták meg, és összehasonlították ugyanennyi, más légúti betegségben szenvedő ember adataival. A betegek többsége az Egyesült Államokból származott.

A kutatók szerint biztató, hogy a szorongás és a depresszió kockázata “átmeneti” volt a COVID-betegek esetében, a fertőzés után két hónappal a kockázat meredeken csökkent. Ezzel szemben a neurológiai és mentális betegségek, például a demencia, az agyi köd és az epilepszia vagy rohamok magasabb kockázata a kétéves vizsgálati időszak végén is fennmaradt.

“Az eredmények új megvilágításba helyezik a COVID-19 fertőzést követő emberek hosszabb távú mentális és agyi egészségügyi következményeit” – mondta Dr. Max Taquet, az elemzés vezetője az Oxfordi Egyetem sajtóközleményében. – “Az eredmények hatással vannak a betegekre és az egészségügyi szolgálatokra, és rávilágítanak arra, hogy további kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy miért történik ez a COVID-19 fertőzés után, és mit lehet tenni e rendellenességek kialakulásának megelőzése vagy kezelésük érdekében, ha azok kialakulnak.”

Összességében az agyköd hosszú távon is tartósan fennálló probléma volt.

Fotó: 123rf.com

A COVID-ot kapó 18-64 évesek körében két év elteltével 6,4% (10 000 emberből 640) számolt be agyködről, szemben a kontrollcsoport 5,5%-ával – írja a The Guardian.

A 65 éves és idősebbek körében két év elteltével 15,4%-uknál alakult ki agyköd, 4,5%-uknál pedig demencia, szemben a kontrollcsoport 12,3%-ával, illetve 3,3%-ával, akik ezeket a diagnózisokat jelentették. A feljegyzések szerint a COVID-ot kapó gyermekeknél összességében kevesebb volt a vizsgált követési probléma, mint a felnőtteknél, bár két év elteltével még mindig magasabb volt az olyan állapotok előfordulása, mint például a rohamok, mint a kontrollcsoportban lévő gyermekeknél.

A vizsgálat nem talált nagy különbséget a Delta és Omicron hullámok között a fertőzés utáni problémák kockázatában.

“Jó hír, hogy a COVID-19 utáni depressziós és szorongásos diagnózisok többlete rövid ideig tart, és hogy a gyermekeknél nem figyelhető meg” – mondta a közleményben Paul Harrison, a tanulmány vezetője, az Oxfordi Egyetem pszichiátriai tanszékének munkatársa. – “Aggasztó azonban, hogy néhány más rendellenességet, például a demenciát és a rohamokat továbbra is nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják a COVID-19 után, még két évvel később is. Úgy tűnik továbbá, hogy az omikron, bár kevésbé súlyos az akut betegség, hasonló arányban követi ezeket a diagnózisokat“.