Mi történik a szervezetünkkel, miközben alszunk?

Az alvás elengedhetetlen életszükségletünk. A  túléléshez van rá szükségünk – csakúgy, mint az ételre és a vízre. Így nem csoda, hogy életünk körülbelül egyharmadát alvással töltjük.

Számos biológiai folyamat zajlik alvás közben:

• Az agy új információkat tárol, és megszabadul a mérgező hulladékoktól.
• Az idegsejtek kommunikálnak és átszerveződnek, ami támogatja az egészséges agyműködésünket.
• A szervezet javítja a sejteket, energiát állít helyre, és olyan molekulákat szabadít fel, mint a hormonok és a fehérjék.

Ezek a folyamatok kritikusak az általános egészségünk szempontjából. Nélkülük a testünk nem tud megfelelően működni. Nézzük meg közelebbről, miért alszunk, valamint azt, hogy mi történik, ha nem alszunk eleget.

Miért alszunk?
Az alvás céljával kapcsolatban még sok minden ismeretlen. Az azonban széles körben elfogadott, hogy nem csak egy magyarázat létezik arra, hogy miért van szükségünk alvásra. Valószínűleg számos biológiai ok miatt van rá szükség.

Energiatakarékosság
Az energiatakarékossági elmélet szerint az energia megőrzéséhez alvásra van szükségünk. Az alvás lehetővé teszi számunkra, hogy csökkentsük kalóriaszükségletünket azáltal, hogy az idő egy részét alacsonyabb anyagcserével töltjük. Ezt az elképzelést támasztja alá az, ahogyan az anyagcserénk üteme alvás közben csökken. A kutatások szerint az ember 8 óra alvás napi 35 százalékos energiamegtakarítást eredményezhet a teljes ébrenléthez képest.

Foto:123rf.com

Az alvás energiatakarékossági elmélete szerint az alvás egyik fő célja, hogy csökkentse az ember energiafelhasználását a nap és az éjszaka azon időszakaiban, amikor kényelmetlen és kevésbé hatékony a táplálékvadászat.

A sejtek regenerálódása
Egy másik elmélet, az úgynevezett helyreállító elmélet szerint a szervezetnek alvásra van szüksége, hogy regenerálódjon. Az elképzelés szerint az alvás lehetővé teszi a sejtek számára a felfrissülést és az megújulást. Ezt számos fontos folyamat támasztja alá, amelyek alvás közben történnek, többek között:

• az izmok helyreállítása
• fehérjeszintézis
• szövetnövekedés
• hormonműködés
• agyműködés

Az agyi plaszticitás elmélete szerint az alvás szükséges az agyműködéshez. Konkrétan lehetővé teszi a neuronok, vagyis az idegsejtek újjászerveződését. Amikor alszunk, az agyunk glimfatikus (hulladéktisztító) rendszere kiüríti a központi idegrendszerből a hulladékot. Eltávolítja az agyból a mérgező melléktermékeket, amelyek a nap folyamán felhalmozódnak. Ez teszi lehetővé, hogy az agyunk jól működjön, amikor felébredünk. A kutatások szerint az alvás hozzájárul a memória működéséhez azáltal, hogy a rövid távú emlékeket hosszú távú emlékké alakítja át, valamint azáltal, hogy kitörli vagy elfelejti a felesleges információkat, amelyek egyébként megterhelnék az idegrendszert.

Az alvás az agyműködés számos aspektusát befolyásolja, többek között:

• tanulás
• memória
• problémamegoldó készség
• kreativitás
• döntéshozatal
• összpontosítás
• koncentráció
• érzelmi jólét

Hasonlóképpen az alvás szükséges az érzelmi egészséghez is. Alvás közben az agyi aktivitás megnő az érzelmeket szabályozó területeken, ezáltal támogatva az egészséges agyműködést és az érzelmi stabilitást.

Mit jelent az alvási deficit?

Az agy azon területei, amelyekben az alvás növeli az aktivitást, a következők:

amygdala
striatum
hippokampusz
insula
mediális prefrontális kéreg
Az egyik terület, ahol az alvás hogyan segít az érzelmek szabályozásában, az amigdala. Az agynak ez a halántéklebenyben található része felelős a félelemreakcióért. Ez irányítja a reakciót, amikor egy érzékelt fenyegetéssel, például egy stresszes helyzettel szembesülünk. Ha eleget alszunk, az amigdala alkalmazkodóbb módon tud reagálni. Ha azonban alváshiányban szenvedünk, az amygdala nagyobb valószínűséggel túlreagál mindent.

Kutatások bizzonyítják, hogy az alvás és a mentális egészség összefonódik. Egyrészt az alvászavarok hozzájárulhatnak a mentális egészségügyi problémák kialakulásához és előrehaladásához, másrészt azonban a mentális egészségügyi problémák is hozzájárulhatnak az alvászavarokhoz.

Súlyfenntartás
Az alvás az éhséghormonok szabályozásával befolyásolja a testsúlyt. Ezek közé a hormonok közé tartozik a ghrelin, amely növeli az étvágyat, és a leptin, amely növeli a jóllakottság érzését az étkezés után. Alvás közben a ghrelin termelődése csökken, mert kevesebb energiát használunk fel, mint ébrenlétben.

Az alváshiány viszont megemeli a ghrelin termelődését és ezzel arányosan elnyomja a leptint. Ez az egyensúlyhiány éhesebbé tesz, ami növelheti a több kalória elfogyasztásának és a súlygyarapodásnak a kockázatát.

foto:pixabay.com

A legújabb kutatások szerint a krónikus alváshiány, akár csak öt egymást követő éjszaka rövid alvása is, összefüggésbe hozható a fokozott kockázattal:

• elhízás
• metabolikus szindróma
• 2-es típusú cukorbetegség
• megfelelő inzulinműködés

Az inzulin egy olyan hormon, amely segít a sejteknek a glükóz, vagyis a cukor energiafelhasználásában. Inzulinrezisztencia esetén azonban a sejtjeink nem reagálnak megfelelően az inzulinra. Ez magas vércukorszinthez, és végül 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet. Az alvás védelmet nyújthat az inzulinrezisztencia ellen. Egészségesen tartja a sejteket, így azok könnyedén fel tudják venni a glükózt. Az agy is kevesebb glükózt használ alvás közben, ami segít a szervezetnek az általános vércukorszint szabályozásában.

Immunitás
Az egészséges és erős immunrendszer az alvástól függ. A ResearchTrusted Source kutatása szerint az alvásmegvonás gátolhatja az immunválaszt, és fogékonnyá teheti a szervezetet a baktériumokkal szemben. Amikor alszunk, a szervezetünk citokineket termel, amelyek olyan fehérjék, amelyek a fertőzések és a gyulladások ellen küzdenek. Emellett bizonyos antitesteket és immunsejteket is termel. Ezek a molekulák együttesen megakadályozzák a betegséget azáltal, hogy elpusztítják a káros baktériumokat.

Ezért olyan fontos az alvás, ha beteg vagy stresszes valaki. Ilyenkor a szervezetnek még több immunsejtre és fehérjére van szüksége.

A szív egészsége
Bár a pontos okok nem tisztázottak, a tudósok szerint az alvás támogatja a szív egészségét. Ez a szívbetegségek és a rossz alvás közötti kapcsolatból ered. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint egy átlagos felnőttnek 7 órányi alvásra van szüksége egy éjszaka. Ha rendszeresen ennél kevesebbet alszik, az egészségügyi problémákhoz vezethet, amelyek közül sok a szív egészségét károsíthatja.

Foto:123rf.com

Az alváshiány összefüggésbe hozható a szívbetegségek kockázati tényezőivel, többek között:

• magas vérnyomás
• fokozott szimpatikus idegrendszeri aktivitás
• gyulladásos folyamatok
• emelkedett kortizolszint
• súlygyarapodás
• inzulinrezisztencia

Mi történik alvás közben?
A szervezet az alvás négy szakaszán keresztül ciklikusan halad. Ez a ciklus az éjszaka folyamán többször is előfordul, különböző időtartamban, 70 és 120 perc között váltakozva. A szakaszok általában körülbelül négyszer  ismétlődnek egy 7-9 órás alvási időszak alatt.

A mintázat két fő alvási fázist foglal magában: a nem gyors szemmozgású (non-REM) alvást és a REM (gyors szemmozgású) alvást. Az alvás négy szakasza a nem-REM alvás három szakaszát és a REM alvás egy szakaszát foglalja magában.

Ahogy a nevek is sugallják, a nem-REM, vagy NON-REM fázis jellemzője a szemmozgások hiánya, míg a REM fázisra, amikor álmodunk, a gyors szemmozgások a jellemzőek.

Az alvás négy szakaszát az alábbiakban soroljuk fel.

1. szakasz: Non-REM fázis
Az 1. szakasz akkor következik be, amikor először alszunk el. Ahogy a test könnyű álomba kerül, az agyhullámok, a szívverés és a szemmozgások lelassulnak. Ez a fázis körülbelül 7 percig tart.

2. szakasz: Non-REM fázis
Ez a szakasz a mélyalvást közvetlenül megelőző könnyű alvást foglalja magában. A testhőmérséklet csökken, a szemmozgások leállnak, a szívverés és az izmok pedig tovább lazulnak. Az agyhullámok rövid időre megugranak, majd lelassulnak. Egy éjszakai alvás során a legtöbb időt a 2. szakaszban töltjük.

3. szakasz: Non-REM fázis
A 3. és 4. szakaszban kezdődik a mélyalvás. A szemeink és az izmaink nem mozognak, és az agyhullámaink még jobban lelassulnak. A mély alvás regeneráló hatású. A test feltöltődik energiával, és javítja a sejteket, szöveteket és izmokat. Erre a fázisra azért van szükség, hogy másnap ébernek és frissnek érezzük magunkat.

4. szakasz: REM-fázis
Ez a szakasz először körülbelül 90 perccel az elalvás után következik be. A szem gyorsan mozog egyik oldalról a másikra a REM-alvás során. A REM-alvásban az agyhullámaink és a szemmozgásaink fokozódnak. A szívverés és a légzés is felgyorsul. Álmodunk a REM-fázis közben. Az agyunk az információkat is ebben a szakaszban dolgozza fel, ezért nagyon fontos ez a fázis  fontos a tanulás és a memória szempontjából.

Tehát, ha nem alszunk eleget, olyan nemkívánatos mellékhatásokat tapasztalhatunk, mint gyenge memória és a koncentráció, a gyengébb immunitás és folyamatos  hangulatváltozás.

Forrás: Napidoktor.hu