"Emberkísérlet" és társai - a hat leggyakoribb koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos félelem

Tavaly ilyenkor a világ lakosságának nagy része tűkön ülve várta, mikor kaphatja meg a koronavírus elleni vakcinát, amely – köszönhetően tudósok áldozatos munkájának – hihetetlenül hamar az emberiség rendelkezésére állt. Mára eljutottunk oda, hogy több országban megkezdték a harmadik dózisok beadását és a gyermekek oltását, hazánkban pedig jelenleg minden tizenkét év feletti állampolgárnak lehetősége van megkapni a koronavírus elleni vakcinát. Mégis, ahogy várható volt, az oltási hajlandóság egy ideje meredeken csökken.

A világ sok országa eljutott oda, hogy – eltekintve a csekély számú embertől, aki nem oltható – csak azok nincsenek beoltva, akik nem kérik a vakcinát. Köztük lehetnek olyanok, akik csak a koronavírus elleni vakcinákkal szemben bizalmatlanok, és olyanok is, akik megrögzött oltásellenesek. Kerekes Anna összegyűjtötte a leggyakoribb aggályokat-ellenérveket az oltással kapcsolatban,

Fotó: 123rf.com

Kemenesi Gábor virológus, biológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa pedig reagált rájuk.

TÉVHIT #1:

Inkább az immunrendszerünk védelmében kellene bíznunk, és nem a mesterséges anyagokat tartalmazó oltásokban. Ha valaki odafigyel arra, hogy erős, jól működő immunrendszere legyen, akkor valószínűleg el sem kapja a Covidot, vagy enyhe tünetekkel megússza a fertőzést. Egy-egy oltás viszont csak gyengíti a természetes védekezőképességét a szervezetünknek.

KEMENESI GÁBOR: Az „erős” immunrendszer fogalma leginkább a jó reakcióidejű immunválaszt jelenti. Maga az „immunerősítés” is egy tévesen kezelt fogalom, hiszen a jól működő immunrendszer egy jól működő és egészséges szervezet része – így amennyiben odafigyelünk, hogy egészségesen éljünk (amibe többek között beletartozik az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás, a stresszcsökkentés), már meg is tettük a legtöbbet, hogy az immunrendszerünk is hozzánk mérten a legerősebb legyen. Ezt tehát pusztán vitaminok szedésével nem érhetjük el.

Fotó: 123rf.com

A másik probléma, hogy a SARS-CoV-2 egy új vírus. A fertőző betegségek ellen pedig az immunrendszerünk úgy tud védekezni, hogy valamilyen formában megismeri és megtanulja őket. Ezt vagy a megfertőződéssel, és annak minden ismert és ismeretlen kockázatával, vagy az emberiséget már számtalanszor megmentő vakcinákkal érhetjük el.

A vakcinában a vírus „esszenciáját”, legfontosabb részét mutatjuk csupán be az immunrendszernek, így nem a teljes fegyverzettel támadó vírust kell legyőznie, és közben megtanulnia, hanem „ki kell olvasni” a vakcinából a védelemhez szükséges információt.

Egy szemléletes példa: fertőzés esetében a várostrom közben kell kitalálni, hogyan védekezzünk. Itt az immunrendszer csak annyit határozhat meg, hogy hány és milyen jól együttműködő katonánk van. Az oltással viszont előre gyakoroljuk az ostromot, megtanítjuk a katonákat, hogyan védekezzenek, akik így már startra készen várják az ellenséget. A jól működő immunrendszerrel is pontosan úgy elkaphatjuk a vírust, mint a rosszul működővel, a különbséget ezer más faktor szabja meg, de főként a fertőzés legyőzésének mediálásáról van itt szó. Ez lehet például az egyik ok, hogy gyermekeknél kedvezőbb a betegség kimenetele. Ugyanúgy elkapják, de ezerszer jobban „legyűrik”. Fiatal és jó reakcióidejű immunrendszerük van, ez más fertőzéseknél is ismert.

Az oltás pedig nem mesterséges anyag, és semmiképpen sem gyengíti az immunrendszert. Ez egy gyakori tévhit, valószínűleg az oltási reakciók (például láz, fejfájás, hidegrázás) jellege téveszti meg az embereket. Ezek a tünetek egyszerűen csak az immunrendszerünk működését jelzik, nem pedig gyengeségét vagy gyengülését.

TÉVHIT#2: Mivel a Covid-19 egy friss vírus, az ellene kifejlesztett oltóanyagok hosszú távú mellékhatásait nem ismerhetjük. A világtörténelemben is volt több olyan gyógyszer, amelyet engedélyeztek, majd kiderült, hogy súlyos károkat okozhat az emberi szervezetben. Ez az egész most kicsit most olyan, mint egy emberkísérlet. Különösen a fiatalabb korosztály oltásánál igaz ez, akik esetében a súlyos fertőzés ritkább, mint felnőtteknél.

KEMENESI GÁBOR: A jelenlegi oltóanyagok fejlesztése pontosan ugyanúgy zajlik, mint bármely gyógyszerkészítményé. Sőt, a klinikai vizsgálatokba bevont emberek száma a szokásos sokszorosa a COVID-19 vakcinák esetében. A 100 000 beadott oltásból egy vagy tíz embernél jelentkező, ritka mellékhatások kiszűrése azonban kizárólag az úgynevezett negyedik klinikai fázisban lehetséges, amikor már nagy számban használatban van egy vakcina. Ez a piacra dobást követő használat során folytatott megfigyelés, amely minden más gyógyszerkészítménynél is pontosan így zajlik.

A másik fontos tény, hogy a modern vakcinákban (mRNS, vektor) nincsenek természetellenes anyagok. MRNS-ből minden pillanatban ezermilliárdnyi van a testünkben, hiszen a szervezet legalapvetőbb működésének pillérei, ugyanez igaz a lipidcseppecskékre, amelyek a vakcina csomagolóanyagát jelentik. A vektorvakcinák esetében egy képességeitől megfosztott, pusztán bevitelre használt nagyon általános vírust „kérünk meg” arra, hogy juttassa be a szervezetbe a vírus legyőzéséhez szükséges információt. Az elölt vakcináknál pedig a több mint 90 éve használt alumínium-hidroxid sót alkalmazzák adjuvánsként, így az egészségügyi kockázat esélye itt is majdnem nulla. A téma iránt érdeklődőknek ajánlom a Zállatorvos kiváló videóját.

A „kiket és mikor oltsunk?” kérdésre pedig a folyamatosan változó járványügyi helyzet aktuális kihívásai jelentik a választ. Amennyiben éppen nagyon terjed egy új vírus által okozott járvány (mint most), akkor a teljes társadalom védelmében célszerű minél szélesebb réteget beoltani, így lassítva a vírus terjedését, és csökkentve a hosszú távú szövődmények kialakulását, sok ember hirtelen kórházba kerülését. Ugyanis a vakcina segítségével ezt is jó eséllyel megúszhatjuk, hiszen az előző kérdésnél már ismertetett példa mentén nem ismeretlenül futunk neki a megbetegedésnek. A fő cél mindig a járványt fékezni és a kockázat/haszon elemzésben úgy oltani, hogy mindig az alacsonyabb kockázatú forgatókönyvet válasszuk.

TÉVHIT#3: Az influenzavírus is évről-évre rengeteg embert leterít, mégsem kell lezárni a fél világot, tönkretenni a gazdaságot, az állampolgárokat akadályozni a személyes szabadságukban, kötelező oltással riogatni őket. A gyógyszergyárak rengeteg pénzt kerestek a vakcinák gyártásával. Eddig is ismert volt, hogy mikre nem képesek.

KEMENESI GÁBOR:

A SARS-CoV-2 nem influenza, hanem egy annál jóval nagyobb halálozással járó, légúton át terjedő vírus. Ha ezzel kerülünk kórházba, háromszor nagyobb esélyünk van a végzetes kimenetelre, mint az influenzánál. Ráadásul gyorsabban terjed, több embert juttat kórházba, és jóval kevesebbet is tudunk róla.

Extrém módon könnyen képes arra, hogy gócpontok formájában egész régiókat megbénítson, és ennek addig van esélye, amíg a világ döntő része (jelen tudásunk szerint legalább 80 százaléka) nem válik valamilyen módon immúnissá. A gócpontok pedig mindenki számára károsak, leáll az egészségügyi alapellátás, sérül a gazdaság, romlik a stabil társadalmi berendezkedés – ezért is nagyon fontos küzdeni a vírus ellen, úgy ahogy azt az ezzel foglalkozó szakértők éppen javasolják.

További tévhitek és azok cáfolása a virológus által az alábbi linken olvashatóak >>

Forrás: https://napidoktor.hu/index