Mitől lesz kreatív valaki?

Az Elephant Journal magazin szakértői a következőképp foglalják össze, mit is jelent a kreativitás, ki is számít igazán „művészléleknek”.

 

  • A kreatív elme nem vár inspirációra: ő maga az inspiráció.
  • Lehet, hogy nem abból él, ami az álma, de ettől függetlenül mindig megtalálja az idejét és a módját az önkifejezésnek.
  • Az rendben van, hogy olykor elbizonytalanodik, de azért hisz magában akkor is, amikor a körülötte lévők kétkednek.
  • Nem csak magában, de mások tehetségében is hisz: inspirálja őt a kortársak művészete, és sokat tanul az elődöktől.
  • Noha hisz magában és a tehetségében, azért önmaga legszigorúbb kritikusa is: figyeli magát, követi a saját fejlődését, és elvárásai vannak magával szemben.
  • Kitartóan dolgozik – nem csak azért, mert ez az egyetlen módja annak, hogy fejlődjön, hanem azért is, mert az alkotás a lételeme.
  • Nem fél a változástól: tudja, hogy más volt évekkel ezelőtt, a kezdetek kezdetén, és tisztában van azzal is, hogy fokozatosan alakulhat, változhat a stílusa.
  • Vannak időszakok, amikor a művészlélek nem alkot, hanem él, de egy dolog biztos: a kreatív ösztöne ezekben az időszakokban is működik, tehát folyamatosan gyűjti az ötleteket, figyeli a hatásokat.
  • Sosem halasztja a munkát másnapra, ha lehetősége van alkotni.
  • Nem elfogult egy művészeti ággal: más területek is érdeklik, lekötik a figyelmét.
  • Felvállalja, hogy más, mint a többség: nem feltétlenül a külseje, hanem inkább az élethez való viszonya, a reakciói, a szenvedélye, az észjárása.
  • Nem akad ki, ha furának vagy bolondnak nevezik: szerinte ez inkább amolyan bókféle, ami az egyediségére irányítja a figyelmet.
  • Nem más művészeket utánoz, hanem egyéni stílusa van, amely „az elődök lombjából növekszik, s utódok táplálkoznak belőle”.
  • Elképzelhető, hogy a művészléleknek nincs kifinomult üzleti érzéke, viszont a kapcsolatépítés igenis fontos a számára.
  • Nem zavarja, amikor az idegenek azt hiszik, hogy munkanélküli, amikor kiderül, hogy egész nap otthon festeget, írogat stb.
  • Vannak időszakok, amikor valóban úgy él, mintha munkanélküli lenne, mert egy fillért nem keres az alkotásaival, de ettől függetlenül továbbra is hisz az álmaiban.
  • A munkaruha és az otthoni ruha gyakorlatilag ugyanaz…
  • A művészeknek nem mindegyike az empátiájáról híres (sőt, sokan épp ellenkezőleg), viszont mindegyikük figyeli a világot, az embereket… és természetesen önmagát.
  • Nem fél a kudarctól, hiszen tudja, hogy a sikerre sincs esély nélküle. Legalábbis hosszútávon.
  • Ha pofára esik, bátran feláll. Na jó, néha egy kicsit persze sajnáltatja magát előtte.
  • Amikor alkot, az idő és a tér megszűnik. Pontosan tudja, miről szól a flow-élmény.
  • Teljesen mindegy, hogy a művész extrovertált vagy introvertált alkat, számára a társasági élet az inspirációról, és az egyedül töltött idő pedig a megújulásról szól.
  • Általában nehezen működik hierarchikus szervezeteken belül, mivel a szabadságvágy mellett az innováció is fontos szerepet játszik az életében.
  • Nem fél attól, hogy kérdéseket tegyen fel. Akár önmagának.
  • A minőség mindig fontosabb a számára, mint a mennyiség. Igen, ez a mások által megfogalmazott nyilvános kritikára is igaz.
  • Gyakran jellemzőek rá váratlan hangulati ingadozások – ezeket általában ügyesen kihasználja, és művészetté formálja.

A rövid szunditól a fizetett szabadságon át a pihenés minden formája segít feltöltődni. Alex Soojung-Kim Pang új Miért vagyunk kimerültebbek, ha kevesebbet dolgozunk? című könyvében arról értekezik, hogy haladékot adni magunknak miért alapvető eleme a kreativitásnak és a termelékenységnek

A kreativitás alapvető eleme az aktív pihenés

Jean Dubuffet francia festő és szobrász állítja, hogy a számára az őrület a normális, az átlagos dolgokat pedig egyenesen pszichotikusnak tartja. Miért? „Mert a fantázia és a kreativitás hiánya mindig őrülethez vezet” – mondja.

Forrás: nuus.hu