COVID - Globális vakcina megoldásra van szükség

Egyelőre szakértői beszélgetések tárgya és genom adatbázisok titka a ma már több mint 1000 ismert SARS CoV-2 vírus variáció, a lakosság csak a nagy, terjedőben levő mutációkról értesül.

Míg néhány héttel ezelőtt sokan hallani sem akartak arról, hogy ősszel érkezhet a vírus újabb hulláma a legerősebbnek tűnő Delta variáns hátán, az elmúlt hetekben már százas nagyságrendben jelentek meg ezzel kapcsolatos cikkek, az elmúlt napokban pedig már arról szólnak a híradások, hogy megjelentek a Delta variánsnál is veszélyesebb mutációk, mint például a Peruból származó Lambda. Azaz a negyedik hullám után jöhet az ötödik Magyarországon és az egész világon, így tanulgathatjuk a WHO által kialakított új, görög ABC-ből kölcsönzött szavakat az új variánsokra, mint az Etha, Theta, Iota vagy a Kappa.

Foto:123rf.com

A kisebb mutációk vagy elhalnak vagy lokálisak maradnak, a nagyobbak globális elterjedéséhez az azonosításuk után eddig hosszú hónapokra vagy akár egy évre is szükség volt a WHO adatai alapján. A Peruból származó Lambda mutáció ellen még nem bizonyított, hogy nem hatásosak a vakcinák, de fennáll a gyanú, még kevés az adat. A London Imperial College és a Mayo Clinic kutatásai szerint szerint viszont az már bebizonyosodott, hogy feltehetően az idő múlása és a Delta variáns terjedése miatt is hat hónap lejárta után a Modernával és Pfizerrel kétszer beoltottoknál már kevésbé hatékonyak a korszerű mRNS oltások (Moderna 74% vs. Pfizer 42%). Azaz a súlyosabb betegségek ellen ugyan védenek a vakcinák, de a fertőzés ellen csak korlátozottan. Génszekvenálással az indiai Nemzeti Virológiai Intézet (Indian National Institute of Virology) nyolc mutációt azonosított a Delta variáns (B.1.617) Spike proteinjében. Ezek közül kettő köthető a gyorsabb terjedés képességéhez, míg egy azzal azonosítható, hogy a szervezetbe kerülő patogének már képesek kikerülni az emberi immunrendszert.

Mindezek a vakcina fejlesztések mellett felértékelik a rendszeres tesztelések pontosságának a jelentőségét. Jelenleg a szabadságolások miatt ugyan még alacsonyabb szinten áll a vállalati és otthoni tesztelés Magyarországon, és ez is lehet az oka annak, hogy látszólag csak lassan nő az új fertőzések száma, de az első figyelmeztető jelek már láthatóak.

Amikor már a vakcinák nem védenek, a tesztek nem jeleznek

Egy globalizált világban és így Magyarországon is gyorsan terjednek a mutációk. A Deutsche Welle cikke szerint a nagy veszély akkor van, ha már a vakcinák és a fertőzés után termelődő antitestek sem védenek egy bizonyos pont után. Sőt, előfordulhat, hogy az aktuális PCR- és antigén tesztek már nem is mutatják ki a vírust, és fals negatív eredményeket adnak, és újakat kell fejleszteni. Amíg ez nem következik be, addig is a vakcina a legfontosabb védelmi eszköz, a távolságtartás a legegyszerűbb védelem, a maszkviselésnek, tesztelésnek fertőtlenítésnek pedig napi rutinnak kellene lennie. Ehhez azonban elérhető árú tesztelési lehetőségekre is szükség van.

Foto:123rf.com

Az elérhető árú, csúcsminőségű tesztek használata mellett a variánsok génszekvenálással (Next Generation Sequencing vagy NGS) történő azonosításának sebessége kulcsfontosságú lesz a működőképes vakcinák globális bevezetésében és nemcsak a fejlettebb országokban, hanem a fejlődőkben is. Ezek a technológiák azonban számos, fejlődő országban nem állnak rendelkezésre. A tekintélyes orvosi folyóirat, a Lancet szerint a világ leggazdagabb államai részesültek a világ vakcináinak a 70%-ában, miközben lakosságarányosan csak 16% lenne ez az érték. A WHO szerint a szegény országok lakosságának csak a 0,2%-a kapott vakcinát. Az Economist úgy véli, hogy a tömeges oltások 2024-ig nem is kezdődnek el ezekben az országokban a programok jelenlegi tempója mellett. Mindezek azt is jelzik, hogy a vírus helyzetre csak globális megoldás létezik, a föld országainak és lakóinak most össze kell fognia. Ez talán jó iskola lesz a globális felmelegedés elleni küzdelemben is.