Trombózis COVID vakcina – Mi az öszefüggés?

A közelmúltban több olyan eset is napvilágot látott, amikor a koronavírus elleni vakcina beadása után nem sokkal mélyvénás trombózis/tüdőembólia alakult ki. Vajon valóban kell tartani az oltástól?

A COVID-19 fertőzés trombózist okozhat

A koronavírus már több mint egy éve életünk része, mely több szövődményt is okozhat. Bár a leggyakrabban tüdőgyulladáshoz vezet, ám nem ritka, amikor trombózist, tüdőembóliát generál. Ennek oka a heves gyulladásos reakció, a sok fekvés, dehidratáltság, valamint legsúlyosabb esetben a vírusszepszis miatt kialakuló DIC (ez egy olyan állapot, amikor egyszerre áll fenn vérzékenység és fokozott vérrögképződés). Éppen ezért ma már elfogadottá vált a profilaktikus véralvadásgátló terápia megelőzés gyanánt, valamint erősen ajánlott a fokozott trombózis rizikóval rendelkezők oltása.

Fotó: MTI/Balázs Attila

Sajnos több olyan eset is napvilágot látott, amikor a COVID-19 elleni vakcina beadása után nem sokkal trombózis, illetve tüdőembólia alakult ki, így több országban fel is függesztették bizonyos vakcinák használatát.

Így jogos a félelem, főleg azok körében, akik eleve hajlamosabbak a trombózisra. Hiszen egyik oldalról tartanak a koronavírus fertőzés okozta vérrögöktől, a másik oldalról pedig az oltás okozta trombózistól és tüdőembóliától. Azonban, a COVID fertőzés okozta alvadás sokkal, de sokkal nagyobb mértékű és jelentősebb. Általánosságban elmondható, hogy minden védőoltás jobb, mint a betegség!

Mit mond a szakértő?

Elméletileg nem valószínű, hogy közvetlen védőoltástól legyen thromboembólia, de az igenis lehet, hogy az érintettek már kb. két napja a covidosak voltak, még a védőoltás előtt. Tudjuk, hogy a koronavírus fertőzés aktiválja az alvadási rendszert, így lehetett ez egy szerencsétlen együtt állás is.

Foto:123rf.com

“Valóban, a brit-svéd készítmény részletesebb vizsgálatakor két alvadási zavar lehetőségére derült fény. Az egyik a vérlemezkeszám csökkenés, a másik az alvadás esetleges aktiválódása- de ez utóbbi igen ritka. Bár én nem félek tőle, de maximum elővigyázatosságként azt javasolnám a brit-svéd oltás kapó embereknek (nem a betegek), hogy az oltás után 2-3 nappal nézessenek egy D-Dimer szintet, és ha magas, akkor kapjanak profilaktikus LMWH-t” – mondja prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája, klinikai farmakológus, aki hozzátette, hogy véleménye szerint a trombofíliás betegeknél (akik COVID fertőzés esetén sokkal hajlamosabbak trombózisra), életkorra való tekintet nélkül, már a fiataloknak is mielőbb meg kellene kapniuk a védőoltást!

(Az LMWH alkalmazásakor pedig az első két hétben kötelező (lenne) a vérlemezke szám ellenőrzése (ezt minden guideline előírja, csak itthon nem csinálják), és akkor rögtön kiderülne a szer egyik lehetséges mellékhatása, a heparin indukált, vagy gyógyszer-indukált thrombocytopenia!)