Allergia tévhitek 1. rész – Nem csak gyerekeknél alakulhat ki

Van kezelés a probléma ellen

Rengeteg olyan ember él a világon, akinek az allergia a mindennapjai része. Számos tévhit, mítosz kering ugyanakkor erről a témáról, melyekkel kapcsolatban nem árt tisztán látni.

Ki ne találkozott volna már allergiás ismerőssel, baráttal, családtaggal? Az allergia lényegében egy szokatlan vagy eltúlzott immunválasz, melyet egy adott anyag vált ki. A tünetek között gyakori a szemviszketés, zihálás, tüsszögés. Sokaknál kellemetlenséget, kényelmetlenséget okoznak az allergia reakciói, de sajnos olyanok is vannak, akik számára életveszélyt jelenthetnek.

Milyen tévhitek keringenek az allergia kapcsán?

1. Az allergia csak gyermekeknél alakul ki: tartós mítosznak tűnik ez a tévhit, pedig nem igaz, hogy ha valaki eléri a felnőttkort, már nem jelentkezhet nála allergia. Igaz ez az étel-allergia esetében is: egy amerikai tanulmányból kiderült, hogy a vizsgálatban résztvevő, allergiás felnőttek felénél már idősebb korban fejlődött ki a probléma.

2. Nincs kezelés az allergia ellen: ez részben valós állítás – általánosságban az allergiás reakciók minimalizálásának a kiváltó tényezők elkerülése a legjobb módja, legyen szó ételallergiáról vagy érzékenységről egy adott állatfajtára. Az allergiára gyógymód nincs, de bizonyos kezelések hatásosan enyhítik a tüneteket. Az ún. dekongesztánsok enyhíthetik az orral összefüggő panaszokat, az antihisztaminok és az orrba fújható szteroid sprayek ugyancsak hatékonyak lehetnek.

Beválhat az immunterápia is: ennek során fokozatosan egyre nagyobb dózist adnak be az allergiás embernek azon anyagból vagy allergénből, amire érzékeny. Ennek hatására az immunrendszer egyre veszít túlságosan aktív reakciójából. Mindezt valószínűleg egy blokkoló antitest termelésével éri el, mely csökkenti az allergia tüneteit, amennyiben az anyaggal a jövőben találkozik az ember.

3. Az ételallergia és az élelmiszer intolerancia ugyanaz: ez is tévhit, mivel az ételallergia és az ételintolerancia eltér egymástól. Ha valaki ételallergiát tapasztal, azt az immunrendszere vezérli, s általában az immunoglobulin E (IgE) működésével áll összefüggésben. Egy IgE által közvetített immunválasz során az IgE specifikus sejtek receptoraihoz kötődik, beleértve a hízósejteket és a bazofileket. Ezek a sejtek termelnek hisztamint és egyéb összetevőket, s igen gyorsan tüneteket okoznak.

Az élelmiszer-intolerancia nem függ össze az immunrendszerrel, s hosszabb ideig tart, míg jelentkeznek a tünetek. S míg az intolerancia nem életveszélyes, az ételallergia olykor bizony az lehet.

4. Az allergia egy életre szól: ez szerencsére szintén tévhit. Bár egyes allergiák valóban az illető egész életében fennállnak, mások egyszerűen eltűnnek a kor előrehaladtával. Az, hogy idővel megszűnik-e az allergia, az allergéntől is függ. A legtöbb gyermek például kinövi a tej, a tojás, a szója és a búza-érzékenységet, de a földimogyoróra, dióra, halra és kagylóra egész életében allergiás lehet.

5. A mogyoróallergia a legsúlyosabb: bár a mogyoróallergia gyakori – becslések szerint csak az Egyesült Államokban 6,1 millió embert érint – s valóban veszélyes lehet, az allergia súlyosságának rangsorolására nincs mód. Egyes emberek enyhén reagálnak a földimogyoróra, másoknál azonban akár anafilaxia is jelentkezhet, amely életveszélyes állapotnak számít.

A cikket folytatjuk.