Miért gyakoribbak nők körében az autoimmun betegségek?

Nők és autoimmun betegségek – lehetséges okok

Különböző teóriák, feltételezések léteznek arra vonatkozóan, hogy az autoimmun betegségek miért érintik elsősorban a hölgyeket, de ennek pontos okai a kutatók előtt sem tisztázottak. A szakemberek feltételezik, hogy ebben közre játszhatnak az immunitásbeli nemi különbségek, a genetika, a környezeti tényezők és a stressz is.

Nemi különbségek az immunitásban

A férfiakhoz képest a hölgyek immunrendszere érzékenyebb és amikor az immunrendszerük fellép egy „betolakodóval” szemben, erősebb gyulladásos válasz alakul ki náluk. Ez az erős immunreakció az, ami normális esetben segíti a fertőzések leküzdését, ám autoimmun betegség esetén nem a kórokozó, hanem a saját szervezetük ellen irányul. A gyulladásos válasz krónikussá válik, és végül jelentős szövet-, szerv- és ízületkárosodáshoz vezet.

Fotó: 123rf.com

Hormonális különbségek

Az immunrendszer működésére a női nemi hormonok is hatással vannak, ezek is szerepet játszhatnak az intenzív gyulladásos reakció kialakulásában. A nők életében a pubertástól kezdve a terhességen át a menopauzáig számtalan hormonális változás zajlik le, ezek – bizonyos genetikai, környezeti kockázati tényezőkkel együttesen – is közre játszhatnak az autoimmun betegségek kialakulásában.

A terhesség alatt az anya szervezete elnyomja az immunrendszer működését annak érdekében, hogy a magzat kilökődését meggátolja. Sokaknál épp ez a „csökkent immunműködés” helyreállása váltja ki az autoimmun betegség megjelenését a szülést követően. A hormonális hatások jelentősége már kialakult autoimmun betegség esetén is számottevő. A terhesség alatt például egyéntől függően javulhat, de romolhat is a betegek állapota.

A genetika szerepe

Mivel az autoimmun betegségek az X kromoszómához kötődnek és a nőknek XX kromoszómája van, szemben a férfiak XY kromoszómáival, emiatt a nőknél magasabb az autoimmun betegségek kialakulásának kockázata. A Kaliforniai Egyetem (UCLA)kutatói azt is felfedezték, hogy az X kromoszómákban egy specifikus genetikai gén adhat magyarázatot arra, hogy a nők és a lányok miért hajlamosabbak az olyan autoimmun betegségekre, mint az RA és az SM.

Környezeti tényezők és életmód

Mint sok egyéb más betegség esetén, úgy az autoimmun kórképek megjelenése kapcsán is jelentős szerepe van a külső környezeti és életmódbeli tényezőknek. A környezetszennyezés, a dohányzás, az étrend, bizonyos kórokozók, az elhízás és a stressz is hatással van az immunrendszer működésére.

Foto:123rf.com

A nőknél a stressz szerepe is fokozott kockázatot jelent a férfiakhoz képest. A Journal of Neuroscience Research folyóirat 2017-ben közölt tanulmánya megállapította, hogy hasonló szintű stresszhelyzetekben a férfiak erőteljesebben reagáltak, míg a nők gyengébb válaszokat mutattak.

Az ELTE Természettudományi Kar fizikusai dobogós helyezést értek el azon a nemzetközi gépi tanulási versenyen, amelyen autoimmun betegségek hatékonyabb gépi diagnosztizálása volt a feladat.

Gépi tanulás segítheti az autoimmun betegségek diagnosztizálását

Szervezetünkben a mellékvese termeli az antistressz hormonként is ismert kortizolt. Tartós leterheltség, folytonos stressz hatására a mellékvese kimerülhet, és megjelennek a kortizolhiány tünetei. Ha egy személy krónikus stresszt tapasztal, a csökkent kortizol válasz miatt a szervezetében gyulladások jöhetnek létre. A kóros és krónikus gyulladásos válaszok végül autoimmun betegségekhez vezethetnek, különösen a hölgyek esetében, akik szervezete rosszabbul reagálhat a stresszre.