Post-Covid szindróma – Otthoni kezelés vagy rehabilitáció?

Egyre több ember fordul orvoshoz panaszokkal

Mára nem titok, hogy a koronavírus hosszú távú következményekkel járhat. Egyre több ember jelentkezik ún. post-Covid tünetekkel az orvosnál, s kerül rehabilitációs osztályra. Mit tehetünk azért, hogy valóban kigyógyuljunk?

Sajnos, a koronavírus-járvány kitörése óta nagyon sok ember kapta el a fertőzést, ezért továbbra is fontos mindent megtenni, hogy egészségesek maradjunk. A megbetegedés (és elvileg kigyógyulás) után ugyanis nem kevés ember tapasztal hosszú távú egészségügyi problémákat. A négy héten túl elhúzódó, késői maradványtünetek már károsodásnak tekinthetők.

Fotó: 123rf.com

Koronavírusnál az akut fertőzést követően akár 4-6 héttel is ránk törhetnek a betegség leggyakoribb tünetei: a fáradékonyság, a légzési nehézség, a mellkasi fájdalom. Gondok lehetnek az alvással és a koncentrációval.

Ha a tünetek több hete nem múlnak, hosszú Covid, avagy post-Covid szindróma áll a háttérben. Egyes, koronavíruson átesett embereknél szív- és érrendszeri, tüdőgyógyászati, neurológiai tünetek, pszichés problémák jelentkeztek.

Post-Covid szindróma jele lehet a szívdobogásérzés, a pulzus gyorsasága, fejfájás, száraz köhögés, esetleg fulladás, szédülés, hajhullás, kiütések, ízületi- és izomfájdalom, a szaglás és az ízérzés elvesztése, alvásproblémák, memória- és koncentrációzavar (gyermekeknél tanulási zavar), fülzúgás, hallásvesztés, a szívizom és a szív külső hártyájának gyulladása, szívelégtelenség. Újonnan kialakult cukorbetegség, s még korai demenciás tünetek is jelentkezhetnek. Amint látható tehát, a tüdőt, a szívet, az agyat is érintheti ez a szindróma, de alvadási- és érrendszeri károsodások is előfordulhatnak.

Az elhúzódó tünetekre hajlamosíthat, ha a betegség súlyosabb lefolyású volt, vagy az illető meglevő társbetegséggel küzd – így például krónikus szív-érrendszeri vagy légúti betegségben, esetleg anyagcsere-betegségben szenved. Ezek egyenként is komoly kockázati tényezők a koronavírus kialakulásában.

Kinél alakulhatnak ki a panaszok?

Az eddigi tanulmányok alapján az emberek jó részénél jelentkeznek post-Covid tünetek – csupán 65 százalékuk egészsége áll vissza a normális szintre egy hónappal a megbetegedés után. Kortól és nemtől teljesen független, hogy ki számíthat hosszú utóhatásokra.

Magyarországon eleinte a páciensek 10-15 százalékánál észleltek post-Covid szindrómát, mostanra 30 százalék körüli a számuk. Vagyis, jóval több embert érint a probléma, mint korábban hitték – ennek oka az, hogy a tünetek egy része később alakul ki, akár pár hónap múlva. Ráadásul, ma már egyre több állapotról biztosan tudják, hogy a koronavírus következménye. A jelek szerint a betegek 15-47 százaléka szenved egynél több post-Covid tünettől.

A köhögés és fulladás a leghamarabb kezelhető tünet-együttes. A leghosszabb ideig a poszttraumás stressz és az alvászavarok állnak fenn a tapasztalatok alapján.

Fotó: 123rf.com

A post-COVID szindróma kezelése – mit tegyünk, hogy jobban legyünk?

A tünetektől szenvedők egy része magán is segíthet. Ha például szédüléses, koncentrációs panaszai vannak, tompának érzi magát, érdemes B1-, B6-, B12-vitaminokat tartalmazó komplex készítményt alkalmaznia. Hasonló kúra javasolt a szaglás- és ízvesztés, illetve zavar esetén. Edzeni sem árt magunkat: naponta háromszor 3 féle, jól ismert íz megkóstolása, illat megszagolása ajánlott, 5 napon át. Segíti az íz- és szaglás rendezését a narancsevés és a fahéjas ételek fogyasztása is.

Jót tehetnek a vitaminok az ún. „ködös agy” (brain fog) állapot esetén is. Hatásos lehet a B-vitamin-komplex használata, vagy ginkgo biloba kivonat alkalmazása. Enyhébb alvászavarra ajánlott a vény nélkül kapható melatonin, mely a kutatások 70 százalékában hatékonynak bizonyult.

Azoknak azonban, akik komolyabb tünetektől szenvednek, fontos elmenniük egy koronavírus utáni kivizsgálásra. A nehézlégzést, a mellkasi fájdalmat és az elhúzódó köhögést ugyanis a tartós gyulladás által kiváltott, kislégúti és tüdőszöveti károsodások okozhatják. Amennyiben a post-Covid szindróma igazolttá válik, szükséges a rehabilitáció; szakorvosi ellátást kell igénybe venniük, hogy komplex kezelést kapjanak.

Természetesen ez is bizonyos területekre összpontosít: a pulmonológiai rehabilitációnál a rekeszizom megfelelő működésére szolgáló légzőgyakorlatokkal segítik a beteget. Fokozatosan emelik a fizikai aktivitást, rendszeres vérnyomás- és pulzusellenőrzés mellett. Ha a pszichés állapot javítására van szükség, az erre szolgáló módszerekkel ismertetik meg a pácienst. Emésztési zavar és hasmenés esetén dietetikai rehabilitációt is igénybe vehet az illető.