Ritka, de 65 év felett kockázatosabb a koronavírus-újrafertőződés

Számít az immunöregedés

A koronavírus-újrafertőződés esetei nem túl gyakoriak, azonban 65 éves kor felett nagyobb ennek a kockázata – mutatott rá az első nagyszabású tanulmány a témában.

A közelmúltban elkészült az első nagyszabású tanulmány, amely a koronavírus-újrafertőződés témát járta körül. Ennek alapján erre kevés az esély, ám 65 éves kor felett a rizikó magasabb.

Dániai kutatók 4 millió koronavírus-vizsgálat eredményét elemezték, s ennek során kiderült: a korábbi koronavírusosok kevesebb, mint 1 százalékánál történt újrafertőzés. A korábbi fertőzés összességében nagyjából 80 százalékos védettséget biztosított az ellen, hogy az illető újra elkapja a vírust. A 65 évnél idősebbek körében azonban ez a védelem mindössze 47 százalékos volt.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

„Úgy tűnik, nem mindenki védett az újrafertőződéssel szemben az első megbetegedést követően. Az idősebb embereknél nagyobb a kockázata annak, hogy újra elkapják a koronavírust” – mondta el Daniela Michlmayr, PhD, a tanulmány társszerzője, a koppenhágai Staten Serums Intézet munkatársa. Hozzátette: megállapításaik hangsúlyozzák az idősek védelmére irányuló politika fontosságát, valamint a fertőzések elleni intézkedések és korlátozások betartását – még akkor is, ha az érintettek korábban már voltak koronavírus-betegek.

A felfedezések azt is kiemelik: nagyon fontos beoltani azokat az embereket is, akik már elkapták a koronavírust, különösen, ha már elmúltak 65 évesek. Nem lehet arra támaszkodni, hogy voltak már betegek, ezért természetes immunitást szereztek – jegyezte meg a szakember. A népességalapú megfigyelési tanulmányt március 17-én közölte a The Lancet szakfolyóirat.

„A felfedezések felhívják a figyelmet arra, hogy az immunhiányos vagy idősebb korú betegek nem képesek tartós immunválaszra” – mondta David Hirschwerk orvos, a New York-i, Manhasset-i Northwell Health egészségügyi intézmény fertőző betegségekkel foglalkozó szakembere. Mint mondta, fontos, hogy akik tavaly tavasszal fertőződtek meg, de még mindig nem kaptak oltást a koronavírus ellen, megkaphassák azt. A tanulmány szerzői megjegyzik: keveset tudni az újrafertőződés elleni védekezésről, de két angliai vizsgálat azt mutatta, hogy az immunitás legfeljebb 5-6 hónapig tarthat.

Michlmayr és munkatársai megállapították, hogy az 525.339 teszt 2,11 százaléka volt pozitív a SARS-CoV-2 esetében a 2020 március és május közötti, első dániai fertőzés-hullám során. Ebben a csoportban mindössze 0,65 százaléknak lett pozitív a tesztje a második hullámban, szeptember és december között.

2020 végére több mint 10 millió ember esett át ingyenes polimeráz láncreakció-teszten a dán kormány jóvoltából vagy a nemzeti TestDenmark programon keresztül. Az adathalmaz nagysága sokat segített a kutatóknak, s mint megjegyezték: felfedezéseik támogatják azokat az információkat, amelyeket a korábbi, kisebb tanulmányoknál láttak.

Fotó: 123rf.com

Az, hogy a koronavírus-újrafertőződés elleni természetes védelem körülbelül 80 százalékos, „nem olyan jó, mint az oltások, de nem is olyan rossz” – vélekedett E. John Wherry, PhD, a Pennsylvaniai Egyetem Immunológiai Intézetének igazgatója.

Megállapításuk, miszerint az idősebb emberek nagyobb valószínűséggel lehetnek ismét koronavírus-pozitívak, az idősebb felnőttek immunrendszerének természetes, életkorral összefüggő változásával is magyarázható – mutattak rá a kutatók. Ezt nevezik immunöregedésnek. Nem találtak jelentős különbséget azonban az újrafertőzés arányában a nők és a férfiak között.

A korábbi kutatáshoz hasonlóan ez a tanulmány is jelzi, hogy a koronavírus elkapása legalább 6 hónapos védelmet nyújt a kigyógyult páciens számára. A szakemberek nem találtak szignifikáns különbséget azok között az emberek között sem, akiknek egészségét 3-6 hónapig, illetve akikét 7 vagy több hónapon át követték nyomon.

Ennek a tanulmánynak is van azonban korlátja – nem volt mód a tünetek összefüggésbe hozására az újrafertőződés kockázatával. Ezenkívül a kutatók nem számoltak a koronavírus-variánsokkal – megjegyezve, hogy a vizsgálati időszak alatt Dániában még nem alakultak ki ilyen változatok – bár 2021-ig ez a mintázat valóban változhatott.