Tudjuk, és nem tesszük – Szív Világnapja 2020 szeptember 27.

A Magyarországon vezető haláloknak számító szív-érrendszeri betegségekről nem csak a Szív Világnapján érdemes beszélni, hiszen a legfrissebb, Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. által végzett kutatásból kiderül, hogy bár a felnőttek nagy többsége tisztában van a genetika és az életmód szerepével, mégis csak kevesen tesznek az egészségük megőrzéséért.

Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az eredményeket elemezte és a lehetőségeket ismertette.

Alig van család, amely ne lenne érintett

A Szinapszis cég 500 fős, 18 év feletti lakosságra reprezentatív mintán végzett online kérdőíves kutatást a KardioKözpont megbízásából, amelyben a férfiak-nők közel fele-fele arányban képviseltették magukat. A válaszadók 19 %-a Budapesten, további 52 %-a más városokban élt. A megkérdezettek közel kétharmada volt érintett szív- és érrendszeri betegségben. 37 % azok aránya, aki személyesen, további 25 % kizárólag családilag érintett (21 % személyesen és családilag is). Vagyis ma Magyarországon szinte nincs olyan család, amelyben ne fordulna elő például magas vérnyomás, érszűkület, szívritmuszavar vagy szívinfarktus!
A kutatásból az is megállapítható, hogy a férfiak, a Nyugat-Magyarországon élők és az idősebb korosztályba tartozók közt magasabb az érintettség előfordulása. Az EU átlaggal összehasonlítva pedig sajnos hazánkban jóval magasabb az szív-érrendszeri betegségekkel küzdők aránya.

Fotó: 123rf.com

Tisztában vagyunk a szívügyeinkkel

A felmérés kiemelten foglalkozik a szív-érrendszeri betegségekhez kapcsolódó ismeretekkel, amelyekről kiderült, hogy a magyar felnőttek meglehetősen tájékozottak ebben a kérdésben. Ennek oka valószínűleg az, hogy mint elsőszámú halálok, ez a terület erősen fókuszban van. A többség elutasította a tévhiteken alapuló állításokat, illetve tudta, hogy mi a teendő a szívé-érrendszeri problémákkal élők egészségmegőrzésével kapcsolatban:
– 53 % például nem ért egyet azzal, hogy ha egyébként jól van, nincs szükség kardiológiai kivizsgálásra.
– 64 % nem fogadta el az az állítást, miszerint amíg a magas koleszterinszint nem jár tünetekkel, nem kell foglalkozni vele.
– 71 % tudta azt, hogy megfelelő gyógyszerelés mellett is szükséges az életmód reformja a kardiológiai betegségek kezeléséhez.
– 78 % nem értett egyet azzal, hogy a magas vérnyomás addig nem veszélyes mértékű, amíg nem zavarja a látást.
– 75 % nem tartotta igaznak azt a kijelentést, hogy a magas vérnyomás nem veszélyes mértékű, amíg nem okoz fejfájást.
– 78 % tisztában volt azzal, hogy szív-érrendszeri betegségek esetében a tünetek elmúlásával is szükséges az orvosi felügyelet.

Tudjuk, mit kellene tennünk és nem tesszük

“Nagyon érdekes eredmény és még számunkra is meglepő kissé, hogy milyen sokan látják tisztán az életmód jelentős szerepét a betegségek kialakulásában” – kommentálta az eredményeket Sztancsik doktornő. – A megkérdezettek közel 90 %-a tudta, hogy az elhízás, a dohányzás, a stressz és a mozgásszegény életmód hozzájárul a szív-érrendszeri betegségek kialakulásához. Valamivel kevesebb, de még mindig 80 %-nyian tisztában voltak azzal is, hogy a cukorbetegség is rizikófaktor e tekintetben.
Fontos ismeret a kardiológusoknak, hogy a szív- és érrendszeri betegségekben személyesen nem érintettek többsége (64 %) is nyitott lenne egy rendszeres kardiológiai szűrővizsgálatra, éves rendszerességgel, további 17 % csak ennél ritkábban. Átlagosnál magasabb érdeklődés a fiataloknál és a 65+ korcsoportban tapasztalható, valamint a férfiaknál. Ehhez képest az eredmények szerint mindössze a felnőttek 4 % vesz részt rendszeresen kardiológiai kivizsgáláson.

Fotó: 123rf.com

Kész megoldásokkal könnyebb

“Erre a kihívásra – vagyis, hogy honfitársaink az ismeretek ellenére sem tesznek eleget a szív-érrendszerünk egészségéért, a betegség megelőzéséért, illetve a meglévő betegség széles körű karbantartásáért -, igyekeztünk megtalálni a magunk válaszát. Elsősorban betegség- és tünet-specifikus csomagokat hoztunk létre, amelyek komoly támpontot adnak a tájékozódáshoz, hiszen a páciensek választhatnak például a magas vérnyomás-, a ritmuszavar-, a mellkasi fájdalom-, a szívinfarktus megelőző-, a stresszes életet élőknek szánt vizsgálati csomagok közül“ – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – “Ezen kívül hitvallásunk, hogy a betegségeket csak komplexen lehet kezelni, gyógyítani, és örömmel tapasztaljuk, hogy egyre többen szakítanak „a gyógyszer majd mindent megold” szemlélettel. Ezért az életmód orvoslás területének úttörőjeként életmód csomagokkal is segítjük a változtatni akarók életét, kidolgozott programokkal várjuk a vérnyomást-, a koleszterinszintet csökkenteni szándékozókat, stroke utáni életmódprogramot, ischaemiás rehabilitációs programot, sőt érszűkület megelőző és testsúlycsökkentő életmódprogramot is kidolgoztunk. Hosszú távon pedig szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy jóval kevesebb szív-érrendszeri betegség manifesztálódjon, a betegségek komplex kezelése elterjedtebb legyen, a betegek pedig jóval magasabb életminőséggel élhessenek!”

Forrás: https://napidoktor.hu/index