Allergia és toxikus reakciók a napfénytől

Ha az allergia oka a napfény 

Néhányan a normálistól eltérően reagálnak a fényhatásra, ezt nevezzük fényérzékenységnek. Valódi allergiás jelenség, ha valakinek csalánkiütése lesz az ultraibolya sugárzástól, bár ez meglehetősen ritka jelenség. A polimorf fénykiütés szintén ritka, de jellegzetes bőrgyógyászati probléma, amelynek oka még nem pontosan ismert. Valószínűsíthető, hogy az immunrendszer kiegyensúlyozatlansága áll annak hátterében, amikor valaki a fénnyel való találkozás után kellemetlen égető, viszkető érzés mellett összefolyó kiütéseket fedez fel a bőrén – a fénnyel leginkább érintkező területeken. Érdekes módon a tünetek kora tavaszi megjelenése után később a jelenség enyhül, mintha megszokná a bőr a napot. Terápiájában megoldás lehet a speciális megelőző fénykezelés, vagyis az érzékenység „kimerítése” még nyár előtt.

Toxikus reakciók bizonyos anyagoktól

Néhány anyag felerősítheti a bőr fényérzékenységét, ezeket fototoxikus anyagoknak hívjuk. Az ilyen fényérzékenyítő anyagok megsokszorozzák a fény hatását, és csúnya, hólyagos bőrgyulladást okoznak, amely után később sokszor marad vissza barna folt.
Fototoxikus anyagot tartalmaznak például az ernyősvirágú petrezselyem, kömény, ánizs, pasztinák, citrusfélék, sárgarépa, a fészkesvirágú  krizantém, napraforgó, őszirózsa. Veszélyes ilyen szempontból a bergamottolaj is, amely bizonyos parfümökben és akár napolajban is található. Napsütéses időszakban semmiképpen se fújjuk a bőrünkre (nyakunkra, csuklónkra.. stb.) a parfümöt!
Érdemes tehát a nyári kertészkedéssel is óvatosnak lenni azoknak, akik fényérzékenységgel küzdenek, a napon végzett munka után 24 órán belül alakulhatnak ki a hólyagos, fájdalmas, gyakran a növény körvonalát mutató nyomok.
Gyógyszerek is okozhatnak ilyen problémát, ilyenek egyes vizelethajtók, gyulladásgátlók, szívritmus-szabályozószerek, a cukorbetegség kezelésére szolgáló tabletták, és bizonyos antibiotikum csoportok. Éppen ezért mindig el kell olvasni az adott gyógyszerek leírásában a mellékhatásokról szóló részt is, és ha szerepel benne a fényérzékenység, akkor fokozottan ügyelni kell fényvédelemre, illetve kerülni kell a direkt napsütést. Ugyanis ez a probléma csak akkor jelentkezik, ha a fototoxikus anyag és a napsütés együtt vannak jelen.  

Mit tehet az orvos és a beteg? 

–

Toxikus fénykiütés esetén szerencsés esetben maga a beteg mondja el, mivel érintkezett, milyen gyógyszert vett be, illetve sokszor látszik a levél lenyomata az égésben. Ha allergiáról van szó és nem egyértelmű az allergén, a hagyományos allergiavizsgálathoz hasonló eljárással vizsgáljuk a gyanús anyagokat – hangsúlyozza dr. Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus. – Mindkét esetben adhatók gyulladáscsökkentők, az erős viszketést pedig jól lehet csillapítani receptköteles antihisztamin tartalmú krémekkel, gyógyszerekkel. A tünetek elmulasztásában a helyi szteroid kezelés is sokat segít. Természetesen a fényvédelem megelőzésként és kiegészítésképpen is elengedhetetlen.