5 egyiptomi felfedezés, amit magyaroknak köszönhetünk

A piramisok nyomába ered a HISTORY 2

Immár 113 éve folynak magyar ásatások Egyiptomban, és jó néhány kulturális kincs van, amit a magyar tudósok nélkül nem ismerne a történettudomány.

Ezekből szedtünk össze ötöt abból az alkalomból, hogy a HISTORY 2 több műsort is Egyiptom titkainak szentel.

Akit érdekel az ókori Egyiptom, annak érdemes nyomon követnie a január óta Magyarországon is elérhető HISTORY 2 műsorát. A Honnan származik? című sorozat szerdai részében a műsorvezető Egyiptomba utazik, hogy megtudja, hogyan építették fel a Nagy Piramist és a karnaki templomot a legegyszerűbb szerszámokkal. Március 7-én pedig a Lehetetlen ókori találmányok című sorozat premierje mutatja be a technológiát, amivel az egyiptomiak elmozdítottak egy 1000 tonnás obeliszket. Egyiptom történelme évszázadok óta izgatja az embereket. A magyarokat is, és jó néhányan közölünk tevékenyen részt is vettek a felfedezésében.

1. A gamhudi koporsók – Back Fülöp, 1907

Az első hazai gyűjtők az európai műkincspiacon szerezték be egyiptomi tárgyaikat, esetleg szuvenírként vásárolták meg egyiptomi utazásaik során. Az első magyar ásatásra egészen 1907-ig kellett várni: egy Kairóban élő üzletember, Back Fülöp kezdeményezte és finanszírozta. Saruna mellett óbirodalmi sírokat tárt fel, Gamhudnál pedig egy Ptolemaiosz-kori temetőt. A leleteket a kairói, budapesti, bécsi és krakkói múzeumok között osztotta szét az üzletember. A gyönyörűen díszített gamhudi koporsók egy része ma a Szépművészeti Múzeumban tekinthető meg.

2. A Képek Völgye – Almásy László, 1933

Ha máshonnan nem, a Ralph Fiennes főszereplésével készült filmből mindenki ismeri a „angol beteget”. Az arisztokrata Almásy László nemcsak sportrepülő és autóversenyző, hanem lelkes felfedező is volt. 1933-ban, a Universal filmtársaság pénzéből a Gilf Kebír fennsíkon végzett expedíciót, amikor egy völgy sziklabarlangjaiban ősi, a neolitikumból származó állat- és emberábrázolásokra bukkant. A Képek völgyének nevezte el a területet, ahol egyes barlangokban struccokat, gazellákat és zsiráfokat, máshol úszó embereket festettek vörössel a falra.

3. Abdalláh Nirki temploma – Castiglione László, 1964

Az Asszuáni-gát felépítése során 5000 négyzetkilométeres mesterséges tó jött létre Núbiában, ami a történelem egyik legnagyobb leletmentő akcióját tette szükségessé az elárasztott területen. A munkában magyarok is részt vettek a neves történészprofesszor, Castiglione László vezetésével. Abdalláh Nirki közelében egy VII-VIII. századi keresztény templomot tártak fel. Núbiában egy bizánci szerzetes honosította meg a kereszténységet, ezért az itt talált festmények is bizánci jegyeket mutatnak. A leletanyag nagy része a Szépművészeti Múzeumba került.

4. Dzsehutimesz sírja – Kákosy László, 1983

Az ELTE Egyiptológiai Tanszékének vezetésével 1983 óta folyik magyar ásítás a thébai nekropoliszban. A munkálatok Kákosy László vezetésével indultak el II. Ramszesz hivatalnoka, Dzsehutimesz sírjában. Ő Ámon templomának vezetőjeként Egyiptom egyik leggazdagabb embere volt, pályafutása a magyar ásatások eredményeképp vált ismertté. Két családi szobor is készült róla: az egyiket, amelyen a feleségével és a fiával látható, magyar régészek találták meg.

4. Penré sírja – Bács Tamás, 2011

Az ELTE ásatásainak keretében egy korábban ismeretlen núbiai alkirály, Penré végső nyughelyét azonosították a thébai nekropoliszban Bács Tamás vezetésével. Egyiptom az Újbirodalom elején hódította meg Núbiát, és mivel erről az időszakról csak vázlatos képünk van, nagy jelentőségű egy új alkirály sírjának felfedezése. Penré végső nyughelyét többször kirabolták, ennek ellenére igen magas kvalitású kanópuszedényeket is találtak a magyar kutatók (ezekben tartották az elhunyt belső szerveit). A leletek a kairói múzeumba kerültek.

A Honnan származik? című sorozat Az ókori Egyiptom: meghatározó építmények című epizódja február 26-án, szerdán 21 órakor látható a HISTORY-n. Ismétlés csütörtökön 3, 9 és 15 órakor.

Forrás: https://napidoktor.hu/index