A sérv hálójában

A sérv lehet velünk született vagy kialakulhat később is, főként nagyobb terhelés miatt vagy egyes műtétek után is. Gyakran visszahúzódhat, és nem kell műteni, de súlyosabb esetekben elkerülhetetlen a beavatkozás. Szerencsére ma egy sérvműtét már nem jelent nagy kiesést sem az iskolából, sem a munkából, és az operációk során használt kórszerű hálók alkalmazásával a kiújulás esélye jelentősen csökkenthető.

Dr. Sipos Péter, a Duna Medical Center sebész szakorvosa elmondja, mi a teendőnk, ha sérv gyanúja áll fenn.

Sérv a hashártya kitüremkedése, amely a hasfal gyenge pontjain alakul ki. Találkozhatunk vele a lágyék, a köldök, az egyenes és oldalsó ferde hasizmok találkozásánál, de előfordulhat műtéti hegben és a rekeszizomban is. Gyermekkorban a veleszületett, fiatal és felnőtt korban a lágyék és köldöksérvek a gyakoriak, időskorban pedig műtétek után fordulhatnak elő.

A velünk született sérv esetében a hasfal és az izmok nem tapadnak megfelelően össze. Újszülötteknél köldöksérv mindjárt a köldökcsonk leválása után jelentkezik, ennek oka a köldökgyűrű elégtelen záródása a magzati életkorban. Mivel ez problémát gyakorlatilag nem okoz, nem is igényel sürgős beavatkozást. A legtöbb köldöksérv a gyermek felállása után magától bezáródik. Ha ez mégsem következik be, akkor 4-5 éves kor után szokás elvégezni a műtétet.

Fotó: 123rf

A veleszületett sérv másik oka az lehet, hogy magzati életkorban a fejlődő herék nem sokkal a születés előtt levándorolnak, majd átbújnak a hasfalon és leereszkednek a herezacskóba. A vándorlás során maguk után húzzák az őket szolgáló ereket, az ondóvezetéket és – mint valami zsákot – a hashártyát. Ha ez a hashártyazsák nem záródik el, sérvtömlő lesz belőle, amelybe belek csúszhatnak.

Előfordulnak a rekeszizmon is sérvek, ennek két fő formáját különböztetjük meg, a bal rekeszen hátul előforduló rögtön a születés után jelentkezhetnek légzési problémák, aminek oka, hogy a rosszul fejlett rekeszizom nem mozog megfelelően. A másik fajtája a rekeszizom jobb oldalán elől helyezkedik el, a máj egy része kerül a mellkasba, ilyenkor a gyermek sokáig tünetmentes.

A később kialakult sérv oka legtöbb esetben egy nagyobb sérülés vagy terhelés, ilyenkor az izomzat reped meg, ennek jele pedig egy kitüremkedés.  Férfiaknál a lágyéksérv gyakoribb, mely részben a nagyobb terhelés és a medence alakja miatt alakul ki. A nőknél gyakrabban fordul elő combsérv. Jó hír, hogy kezdődő, kis sérv még megfelelő gyakorlatokkal, az izmok megerősítésével karbantartható, ezzel pedig a műtét is elkerülhető. Ilyen esetekben is nagyon fontos, hogy elmenjünk egy orvosi vizsgálatra, hiszen a szakember nem csak a sérv súlyosságát állapítja meg, hanem azt is, hogy nincs-e más vele együtt fennálló vagy erre hajlamosító betegségünk.

Ha műtétre kerül a sor, akkor sem kell megijednünk, hiszen egy laporoscopos beavatkozás során csak pár centis heg marad és a speciális behelyezett kamerával a sebész háromszorosára nagyítva látja a problémás területet, így a nehezebben elérhető részeket is pontosabban, célzottabban tudja kezelni. Amikor a saját szövetek nem elég erősek, speciális hálok segítségével támaszt, erősítést kapnak a műtét során, amelyek szintetikus vagy biológiai anyagból készülnek. Ma már a hálókat célzottan az izom, a hasfal vagy a hashártya alá teszik, ezek a saját, gyenge szöveteket erősítik meg. Megfelelő technikával és korszerű hálók alkalmazásával nagyon kevés az esélye, hogy a sérv kiújul.

Természetesen az sem mindegy, hogy milyen hálót használnak a műtétek során, ha a sérvnyílás túl nagy, akkor ezt például biológiai, szövetbarát hálóval kell pótolni. Előfordulhat az is, hogy a háló a belekkel érintkezik, ilyenkor speciális bevonatú hálókat alkalmaznak a szakemberek, amely megakadályozza a belekkel való összenövéseket. Léteznek olyan hálók is, amelyek részlegesen vagy teljesen lebomlanak az operációt követően. Természetesen vannak esetek, amikor nincs szükség a műtétnél hálóra, például jó izomzattal rendelkező betegnél, vagy terhesség előtt. Utóbbi esetben annak érdekében, hogy a hasfal rugalmasságát megőrizzék, ha lehetséges, háló nélküli megoldást alkalmaznak.

Kisebb hálós, laporoscopos sérv műtétet követően a beteg a beavatkozás után 6 órával, kísérettel már haza is mehet, akár egy héttel később munkába és állhat. Azonban fizikai munkát, teljes terhelést csak 3-4 héttel a műtétet követően javasolt végezni. A sérvműtétet követően a legfontosabb fázis a háló teljes beépülése, ez körülbelül 4 hétig tart.

„A műtét után közvetlenül ágynyugalom javasolt a bevérzések elkerülései miatt, de a mozgást már másnap el lehet kezdeni. A második héttől vissza lehet állni a megszokott, hétköznapi életvitelre, a harmadik héttől kezdve már nem tilos a könnyed kocogás, kerékpározás. Teljes terhelés pedig a műtét utáni 4-6. héttől lehetséges”- teszi hozzá Dr. Sipos Péter.

Forrás: https://napidoktor.hu/index