Nem biztos, hogy csak a melegtől pirul ki és fáj a feje

Sokan úgy vélik, hogy az izzadás, az alvási nehézségek, a kipirulás, a fejfájás csak a melegnek tudható be. Holott ritka esetekben ezek a tünetek magasvérnyomás betegségre is utalhatnak, amely azonban dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája szerint „néma gyilkos”.

A magas vérnyomás csak ritkán okoz tünetet

A népesség közel 15 százalékának van tartósan 140/90 Hgmm fölötti vérnyomása, amellyel kapcsolatban számos tévhit él még mindig a köztudatban. A legfontosabb, hogy feltétlenül tüneteket okoz, és akinek „piros a feje”, annak biztosan magas a vérnyomása. Holott a magas vérnyomás csak ritkán okoz tüneteket, de ez nem jelenti azt, hogy ha gyanús jelzéseket tapasztalunk, nem szükséges kivizsgáltatni magunkat.

Fotó: 123rf.com

Íme, a jelek, amelyek esetén fontos a kardiológiai kivizsgálás

Orrvérzés, fejfájás, rossz közérzet

A magas vérnyomás önmagában nem okoz ilyen problémákat, kivéve az ún. hipertenzív krízis állapotát, amikor az értékek 180/110 Hgmm fölé emelkednek. Tehát amennyiben a vérnyomás kiugróan magas és emellett orrvérzés, fejfájás, rossz közérzet jelentkezik, várjunk öt percet és ismételjük meg a vérnyomásmérést. Ha nem csökken a vérnyomás és a panaszok is fennállnak, hívjunk mentőt.
Tisztázni kell azonban, hogy nem gyakori az orrvérzés és a magas vérnyomás együttes előfordulása. Főleg csak akkor történik meg, ha rövid idő alatt hirtelen emelkedik jelentősen a vérnyomás, különösen abban az esetben, ha az orr nyálkahártyáján gyulladás, kiszáradt állapot vagy kis sérülékeny ér-gomolyag van jelen. Amennyiben azonban rendszeresen jelentkeznek ezek a tünetek, érdemes kivizsgáltatni magunkat.

Kipirulás, melegségérzet

Az arcunk számtalan okból kipirulhat, mint például erős hő- vagy fényhatás, fűszeres, csípős ételek, forró italok, alkohol, edzés vagy akár érzelmek. Mindegyik átmeneti vérnyomás-emelkedést okoz ugyanis. Vagyis a valamiért kiugró vérnyomás okozhat kipirosodást, de nem feltétlenül magasvérnyomás betegség áll a piros arc hátterében.

Szédülés, egyensúlyzavar

A szédülést nem feltétlenül a vérnyomás okozza, sokszor ez lehet a magasvérnyomás betegség kezelésére szedett gyógyszerek mellékhatása. Ugyanakkor ezt a tünetet nagyon is komolyan kell venni, különösen, ha hirtelen jelentkezik. Ha ugyanis a szédüléshez koordinációs- és egyensúlyzavar, járási nehézség is társul, az lehet a stroke jele is, ami azonnali ellátást igényel. Itt látni kell azt az összefüggést, hogy a magas vérnyomás az egyik vezető rizikófaktor a stroke kialakulásában. A szédülés ugyanakkor viszonylag gyakran fordul elő alacsony vérnyomásnál, hirtelen vérnyomáscsökkenés esetén.

Piros eres, bevérzett szem

A szem bevérzései viszonylag gyakoriak magasvérnyomás-betegeknél, de maga a bevérzés nem feltétlenül utal magas vérnyomásra. Ha piros bevérzéseket tapasztalunk, annak hátterében az állhat, hogy az emelkedett vérnyomás megterheli az erek falát, a hirtelen kiugrás pedig akár azok megrepedéséhez is vezethet. Az üvegtesti vérzés már egy veszélyesebb jelenség, amely kapcsán – a vérzés sűrűségétől, mennyiségétől és elhelyezkedésétől függően – homályt, foltot lát a beteg. Ennek és súlyos látóideghártya-vérzésnek a kivédésére az ismert magasvérnyomás-betegeknek szükséges a félévente vagy szükség esetén sűrűbb szemfenéki vizsgálat szemnyomás méréssel, a laborvizsgálat és a rendszeres vérnyomás kontroll.

A magas vérnyomásnak ritkán vannak árulkodó tünetei, mégis annak, aki többször is tapasztal szokatlan jeleket, mindenképpen ajánlott a kardiológiai kivizsgálás. Amennyiben nincsenek tünetek, ellenben a családban már előfordult ez a betegség, szintén fontos lenne a rendszeres orvosi ellenőrzés, ugyanis a betegségre való hajlam örökölhető. A magas vérnyomást feltétlenül kezelni kell a komoly szövődmények elkerülése végett. Pontosan beállított gyógyszerekkel és megfelelő életmóddal akár a stroke, a szívinfarktus, és más komoly betegségek is megelőzhetők – ismerteti dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.

Forrás: Kardioközpont