Dohányzásmentes Világnap 2019 – a dohány és a tüdő egészségének összefüggései

Minden évben május 31-én tartják meg a WHO (World Health Organization – Egészségügyi Világszervezet) által életre hívott Dohányzásmentes Világnapot, amelynek évről évre más téma kerül a fókuszába. Idén a dohány és a tüdő egészségének összefüggéseiről esik szó, amiről már sokat olvashattunk, de még mindig nem eleget…

„A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és környezete egészségét!” – biztos mindannyian láttunk már hasonló feliratokat, de sokan még mindig nem veszik komolyan a figyelmeztetést. Az európai régióra vonatkozó nemzetközi statisztika egyáltalán nem kedvező: a 2015-ben elhunyt 4,2 millió dohányos 46 százaléka szív- és érrendszeri betegség következtében vesztette életét. A KSH statisztikái szerint Magyarországon a 18. életévüket betöltöttek 28 százaléka dohányzik, ami több mint 2 millió főt jelent. Évente pedig 28-30 ezer ember hal meg hazánkban a dohányzás miatt kialakult szív- és érrendszeri betegségben (pl. szívinfarktus, stroke, koszorúér-betegség, szívelégtelenség). Ezen betegségek megelőzésénél a legfontosabb a prevenció: a dohányzásról való leszokás, az elhízás elkerülése, az egészséges étrend kialakítása és a rendszeres testmozgás.

Az talán már közismert, hogy a dohányzás a szív- és érrendszeri betegségek mellett a tüdőnket is veszélyezteti. A dohányzás tüdőrákot okozhat, de a tüdőrák nem az egyetlen légzőszervi betegség, ami a dohányzás számlájára írható. Ilyen betegség a COPD is (krónikus obstruktív tüdőbetegség), a tüdő visszafordíthatatlan károsodásával járó, fokozatosan súlyosbodó betegség, amely során a légutak beszűkülnek, a tüdőszövet károsodik – lényegében a tüdő gyors öregedése zajlik. A betegség előrehaladása manapság már – a különböző, akár környezetkímélő változatban is elérhető inhalátorok használatával – lassítható, a tünetek enyhíthetők, azonban a COPD jelenleg sajnos nem gyógyítható. A krónikus dohányzók 15-20%-ánál alakul ki súlyos COPD, míg a dohányzók többségénél enyhe tüdőfunkció-zavar jelentkezik. A COPD nem csak Magyarországon tekinthető népbetegségnek, de világszerte is több mint 328 millió embert érint (2018). A hazai statisztikai adatok szerint a tüdőgyógyászati ellátásban jelenleg mintegy 190 ezer beteget tartanak nyilván, bár sajnos valószínű, hogy a betegek tényleges száma ennél jóval nagyobb lehet (2017).

A dohányfüst miatt a passzív dohányosok sincsenek biztonságban. A hazai törvényi szabályozás a nyilvános helyeken való dohányzást képes visszaszorítani, de sajnos, az otthonokban történő passzív dohányzási ártalmakra nem tud hatni. Fontos tudni, hogy a passzív dohányzás is vezethet légúti hörgőszűkülethez, tüdőbetegséghez, és szerepet játszhat a már fennálló légúti betegségek, pl. az asztma súlyosbodásában. Akármennyire is nehéz leszokni, azt nem szabad elfelejteni, hogy messzemenően a dohányzásról való leszokás az, amivel a legtöbbet tehetünk tüdőnk egészségéért. Aki megpróbál leszokni, annak érdemes a környezetében érdeklődnie a sikeres és sikertelen kísérletekről, mert sokat lehet tanulni ezekből a példákból, és akár arra a módszerre is rátalálhatunk, ami a leginkább nekünk való.

Tibor (54, cégvezető) így számol be sikeres leszokásáról: „Erős dohányos voltam, és sok-sok próbálkozás után, egyik napról a másikra tettem le a cigit. A leszokás első két-három hónapja alatt minden gondolatom az volt, hogy de jó lenne rágyújtani. Folyamatosan koncentrálnom kellett arra, hogy ne engedjek a kísértésnek, és arra gondoltam, hogy ha ez ilyen intenzív szellemi erőfeszítést igényel, akkor sokáig nem fogom bírni. De három hónap után érezhetően enyhült a nyomás, és már voltak olyan órák, hogy nem jutott eszembe a cigaretta. Innentől sokkal könnyebb volt, és tudtam, hogy ez a leszokási kísérletem sikerülni fog. De kellett még egy év, mire úgy éreztem, hogy biztonságban vagyok.”

A leszokást követően érdemes elkezdeni az aktív testmozgást, sportolást. Fizikai teljesítményünk folyamatosan javulásnak indul, ami a mindennapi tevékenységek során már egy hónap után is olyan értéket jelent, amit kár lenne sutba dobni azzal, hogy újra rágyújtunk. Fokozatosságot itt is érdemes tartani, hiszen a tüdő számára is megterhelő lehet a hirtelen intenzív mozgás.

„Azok a klienseim, akik a rendszeres sportolás mellett dohányoznak, általában hamarabb elfáradnak, kisebb terhelést bírnak. Sportoláskor az izomzatnak oxigénre van szüksége, amivel a dohányzás miatt a már kevésbé egészséges tüdő nehezebben képes az izmokat, a szervezetet ellátni. Ha a leszokás után valaki sportolni kezd, érdemes fokozatosan belekezdeni, hogy a tüdő is fel tudja venni az új ritmust” – Zsolt (40, fitness edző).

A WHO a Dohányzásmentes Világnap apropóján idén is segít kampányával felhívni a figyelmet a dohányzás által okozott ártalmakra és arra, hogy a dohányfüsttől a passzív dohányosok sincsenek biztonságban. Mindemellett fontosnak tartja az MPOWER elnevezésű intézkedéscsomag alkalmazását is, amely az egyes országokat ösztönzi és segíti a leghatékonyabb, a dohánytermékek iránti kereslet csökkentését célzó, hatékony eszközök kidolgozására és érvényesítésére.

Ragadjuk meg az alkalmat, tegyünk még többet tüdőnk egészségéért!

Forrás: https://napidoktor.hu/index