Aspirin – Ezek a leggyakoribb tények és tévhitek

Az aspirin igen széles körben elterjedt gyógyszer, mely -többek között- igen hatásos vérlemezke összecsapzódás-gátló hatásáról is ismert!

Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a legfontosabb tényeket és tévhiteket ismerteti vele kapcsolatban.

Nem mindegy, milyen problémára milyen dózisú aspirint szed

Az acetilszalicilsav tartalmú aspirinnek több dózisú típusa van forgalomban, attól függően, ki milyen problémára alkalmazza. Amennyiben valaki láz-és fájdalomcsillapítás gyanánt szeretné használni, úgy a magasabb hatóanyagú készítményt kell választani, míg ha a véralvadásgátló hatását szeretnénk kamatoztatni, úgy az orvosok  az alacsony dózisú, 100mg-os kiszerelést javasolják.

Gyomorbántalmakat okozhat

Az aspirinnel kapcsolatos mellékhatásként gyakran emlegetik azt, hogy gyomorbántalmakat, gyomorfekélyt is okozhat. A félelem nem alaptalan, ugyanis tartós szedés esetén megnő a gyomornyálka irritáció és károsodás esélye. Ennek oka, hogy a lázat és a fájdalomérzetet generáló enzim, valamint a gyomor nyálkahártyájának védelmében részt vevő enzim igen hasonló egymáshoz, így az aspirin nem képes különbséget tenni, mindkettőt bénítja.

„Tudományosan fogalmazva, az aspirin a cyclooxigenáz I-es típusú enzimet gátolja ( míg vannak más anyagok, amik szelektíven csak a II-est). Sajnos elég magas arányban okoz gyomorpanaszokat, és sajnos sok esetben klinikailag is hatástalan, mint aggregációgátló. Ezért lenne szükséges -főleg a kardiológiai-, és stroke-esetekben a hatásának laboratóriumi ellenőrzése, amire van már lehetőség” – magyarázza a professzor.

Hogy el lehessen kerülni a gyomorpanaszokat, azt javasolják, hogy étkezés után célszerű bevenni a tablettát, és a szedés ideje alatt kerülni kell a gyomorirritációt elősegítő ételek, italok fogyasztását és egyéb károsodást okozó tényezőket (pl. dohányzás, stressz).

Az aspirin véd a trombózis ellen

Az aspirinnek valóban van csekély véralvadásgátló hatása, ám nem mindegy, milyen trombózisról is beszélünk: van ugyanis vénás (pl. mélyvénás trombózis) és artériás trombózis (pl. stroke, szívinfarktus) is. A kettő közt a különbség nem csak a keletkezési helyükben van, hanem magában a vérrögképződés folyamatában is. A vénás trombózist a keringő vérben aktiválódó alvadási faktorok okozzák (beindítja a véralvadási kaszkádot), melyek elzárják a vénát. Persze ezen kívül még sok egyéb tényező is szükséges (lelassult keringés, immobilizáció, belgyógyászati betegségek, daganatok stb.), de ez az alapjelenség. (Ennek kezelésére kellenek az alvadásgátlók!) Az artériás trombózist ezzel szemben a vérlemezkék összecsapódása, illetve az érfal endothel sejtjeinek zavara váltja ki. Az aspirin hatóanyaga, az acetilszalicilsav a vérlemezkék összecsapódását (aggregációt) gátolja, így főleg az artériás trombózisok ellen nyújt védelmet.

Nem mindenkinél hatásos

Sajnos létezik egy olyan állapot, amikor az aspirin nem tudja kifejteni a hatását, vagy csak jóval nagyobb mennyiségben- ezt nevezzük aspirin rezisztenciának, ill. válaszadási képtelenségnek. Ekkor sajnos folyamatos szedés ellenére is felléphet stroke vagy szívinfarktus. Szerencsére ma már létezik vizsgálat arra vonatkozóan, fennáll-e az illetőnél aspirin rezisztencia, így ha bebizonyosodik, úgy az orvos dönthet az emelt dózisú aspirin és az egyéb vérlemezke-összecsapódást gátló készítmény alkalmazása között (legtöbbször ez utóbbira esik a választás)- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Forrás: https://napidoktor.hu/index