Dietetikus segítségével akár el is hagyhatja gyógyszereit

 

A Kossuth Rádió műsorában elhangzott, hogy hiányszakmának számít a dietetikus, és a megkérdezett diákok, akik Debrecenben kezdték meg szeptemberben a dietetikusi képzést, elmondták, először magukon, aztán másokon segítenének.

„Nagyon fontosnak tartom, hogy legyen, aki az emberek fejében rendet rak, de valószínűleg a kórházakban is nagy szükség van dietetikusra” – vélekedett az egyik tanuló.

Svájcban, a skandináv országokban és Nyugat-Európa számos országában beépült már a hétköznapokba az egészségmegőrzés, az egészségfejlesztés, a tudatos táplálkozás és a rendszeres testedzés, mindez a kormányok jelentős támogatásával. A cél kettős: az egészséges, illetve a kevésbé beteges társadalomra kevesebb pénzt kell költenie az államnak. Másrészt egy elöregedő, de életerős 60-as, 70-es vagy akár 80-as korosztály még aktív szereplője a társadalomnak.

Jön a Kánaán?

A Kossuth Rádió Napközben című műsorában a Debreceni Egyetem leköszönt dékánja, Balázs Margit elmondta, hogy Kelet-Magyarországon különösen kevés dietetikus van, a kórházakban és a klinikán is sokkal kevesebb dietetikus van, mint amennyire szükség lenne. Arról is szólt, bízik benne, hogy később ezek a hallgatók elhelyezkedhetnek majd vezetőként doktori fokozattal, illetve MSc-t is végeznek majd.

Képünk illusztráció (Fotó: Rex Features)

Bárdos Helga, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának szakirányfelelőse rávilágított: a dietetikus a betegségek megelőzésében, az egészséges táplálkozásban adhat tanácsokat és szervezheti meg a praxisát. Továbbá a klinikai dietetikus a betegellátásban dolgozik, és a betegek szükségleteinek megfelelően alakítja a terápia részeként a táplálkozást. Az élelmezésben dolgozó dietetikusok az élelmezést szervezik közétkeztetésben, így gyermekvédelmi intézményekben és kórházakban.

Erdélyi-Sipos Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) főtitkára felhívta a figyelmet: a dietetikus és táplálkozástudományi szakember nem ugyanaz. A dietetikus Magyarországon a legmagasabb szinten tanulja a táplálkozástudományt és a dietetikát BSc-képzésben, azaz alapdiploma megszerzésének keretében, és dolgozhat akár terápiás dietetikusként vagy élelmezésvezetőként a megelőzésben vagy akár a beteg emberek segítésében.

Táplálkozástudományi szakembernek az nevezhető, aki elvégzi az MSc-t. Hozzátette, rendkívül örvendetes, hogy ennyire felértékelődött a szakma. Elmondta, hogy Magyarországon 1920 óta van dietetikus képzés, főiskolai szintű 1975 óta, de tulajdonképpen Hippokratészig is vissza lehet vezetni a dietetikát. A főtitkár elmondta, hogy az MDOSZ 2015-ben végzett egy online felmérést, hogy nagyobb képet nyerjenek arról, milyen a fekvő- és járóbeteg-ellátásban a dietetikusok aránya.

Egyelőre kevés a dietetikus Magyarországon

A jelenleg hatályos rendelet előírása alapján jelenleg egy fekvőbeteg-intézetben száz fekvőbetegre egy dietetikusnak kell jutnia, és ágyszámtól függetlenül egy fő dietetikus élelmezésvezetőnek is lennie kell. Az eredmények azonban lesújtóak: 2015-ben 100 ágyra 0,8 dietetikus jutott. Továbbá a járóbeteg-szakellátásban az esetek 90 százalékéban a fekvőbeteg-gyógyintézetben dolgozó dietetikusok átcsoportosításával oldották meg az előírást. Ez azt jelenti, hogy valahova kevesebb dietetikus jutott, és az intézmények 11 százalékában egyáltalán nem volt hozzáférhető a járóbeteg-ellátásban a dietetikai tanácsadás, 36 százalékban pedig kevesebb idő állt rendelkezésre.

Ezt a felmérést 2016-ban is megismételték, akkor a fekvőbeteg-szakellátásban 144 ágyra jutott 1 dietetikus, de volt olyan kórház, ahol ezer betegre mindössze három dietetikus jutott.

 

Megtérül a szakemberekre fordított pénz

Figler Mária, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara dietetikusok képzésének vezetője úgy látja, miután Debrecenben is elindult a képzés, sokkal jobb a helyzet. Pécsett évente száz hallgatóval indul a képzés. Hozzátette, az eddig képzett hallgatói létszám nem volt elegendő ahhoz sem, hogy a kormányrendeletnek meg tudjanak felelni. Megjegyezte, Magyarországon magas színvonalon képeznek dietetikusokat, és a táplálkozásban, a beteg emberek kezelésében egy háziorvos nem tud olyan tanácsot adni mint egy dietetikus.

A Erdélyi-Sipos Alíz, az MDOSZ főtitkára hozzáfűzte, hogy nagy szükség lenne az alapellátásban is dietetikusokra. Példaként egy holland kutatást hozott. Hollandiában ugyanis elvégeztek egy költséghatékonysági felmérést, amely megdöbbentő eredményeket hozott: minden euró, amelyet diétás tanácsadásra fordított az állam, 14-63 eurónyi megtérülést hozott.

Hangsúlyozta, nagyon hasznos lenne, ha a háziorvos mellett dietetikus is dolgozna, hiszen a krónikus betegségek 70-80 százalékában az életmódnak és a táplálkozásnak komoly szerepe van, hiszen megfelelő táplálkozással akár a gyógyszerek mennyiségét is lehet csökkenteni.

Forrás: https://napidoktor.hu/index