Ezt kell tudni az endokrin rendszer zavarairól

Az endokrin rendszer működésében több szerv is részt vesz, sok bonyolult folyamat kiegyensúlyozott összhangján múlik az, hogy jól funkcionáljon.

Ennek során olyan hormonok szabadulnak fel, melyek igen fontos szerepet töltenek be több létfontosságú folyamatban. Éppen ezért endokrin zavarok igen kellemetlen, akár súlyos és változatos panaszokat produkálhatnak. A témában dr. Békési Gábor PhD-t, a Budai Endokrinközpont endokrinológusát kérdeztük.

Az endokrin rendszer fő szervei, mirigyei

Az endokrin rendszer összes mirigye specifikus hormonokat bocsát ki a véráramba. Ezek a hormonok így eljutnak a test különböző részéin lévő sejtekbe, és segítenek az élettani folyamatok szabályozásában, koordinálásában. A részt vevő belső elválasztású mirigyek a következők: agyalapi mirigy, petefészkek, mellékvese(kéreg, velő), herék, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, hasnyálmirigy, tobozmirigy, csecsemőmirigy. Ezen mirigyek hormontermelése befolyásolja pl. az anyagcserét (pajzsmirigy, hasnyálmirigy), a növekedést (agyalapi mirigy), a menstruációs ciklust (agyalapi mirigy, petefészkek), a só-víz háztartást (mellékvese) vagy az alvást (tobozmirigy).

Amikor zavar keletkezik

Az endokrin rendszer hormontermelésében olykor zavar keletkezhet, melynek során túl sok vagy túl kevés hormon termelődik. A zavar lehet szerzett (pl. daganat, helytelen életmód) és veleszületett (pl. autoimmun betegség) is, és súlyosságát tekintve igen változatos képet mutat (pl. a 2 éven aluli gyermekek esetén a kezeletlen pajzsmirigyzavar idegrendszeri zavarokat is okozhat).

Az endokrin rendellenességeknek sokféle típusa létezik, melyek közül a leggyakoribbak a következők:

Cukorbetegség: igen gyakori anyagcsere betegség, melynek során az inzulinhatás csökkent vagy hiányzik, így a sejtek éheznek, mivel ekkor nem képesek felvenni a glükózt.

Pajzsmirigyzavar: a pajzsmirigy által termelt hormonok (T4, T3) mennyisége csökkent vagy fokozott. Előbbi esetben az anyagcsere lelassul, míg túlműködéskor felgyorsul.

Cushing szindróma: a mellékvesekéreg túlműködik, ennek hatására a kortizol nevű hormon túl nagy mennyiségben van jelen. Amennyiben a hétterében az agyalapi mirigy daganata áll, úgy Cushing-kórról beszélünk.

PCOS: a férfi nemi hormonok túlsúlyba kerülnek a női nemi hormonokkal szemben, így domináns tüsző helyett több, folyadékkal teli ciszta alakul ki a petefészkekben. Hátterében gyakran inzulinrezisztencia húzódik.

Gigantizmus, törpenövés: az agyalapi mirigy által termelt növekedési hormon túltermelése túlzott növekedéssel jár. Ezt az állapotot gyermekkorban kezdődő esetben gigantizmusnak, felnőtteknél akromegáliának nevezzük. A növekedési hormon túltermelése a szövetek, szervek, testrészek kórosan fokozott növekedéséhez vezet. A probléma hátterében az agyalapi mirigy adenomája, vagyis jóindulatú daganata áll. Törpenövéssel növekedési hormon hiányakor találkozunk.

Mit lehet tenni, ha felborul a hormonális egyensúly?

Fontos tudni, ha valakinél fennáll valamilyen hormonális zavar, akkor érdemes teljeskörű endokrinológiai kivizsgáláson részt vennie, ugyanis egy probléma dominószerűen több eltérést is okozhat (pl. nagyon gyakran jár együtt pajzsmirigyzavar PCOS-sel, prolaktin túltermelődéssel).

Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa szerint a megoldáshoz a megfelelő életmód követésén túl leggyakrabban gyógyszeres kezelés szükséges, melynek során pótlásra kerülnek a hiányzó hormonok (vagy túlműködés esetén a fokozott termelést szorítják vissza). Amennyiben a problémát a mirigyben kialakuló daganat okozza, úgy műtéti beavatkozás lehet indokolt, mely az esetek többségében nagyfokú javulást, illetve gyógyulást eredményez.

Forrás: https://napidoktor.hu/index