Kinek és miért fontos a sportkardiológia?

A sportolók szívének egészségére, illetve a rendszeres ellenőrzésre leginkább sajnos csak az úgynevezett hirtelen szívhalál esetén szokás gondolni. Holott a mozgás megkezdése előtt és az edzések során is fontos lenne a sportkardiológiai kontroll. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az amatőr és a profi sportolóknak is ajánlott vizsgálatokról beszélt.

Cél a rejtett problémák kiszűrése

A rendszeres mozgás növeli az állóképességet, segít a fittség megőrzésében és számos súlyos egészségügyi probléma kialakulását megelőzi. Aki sportol, egészséges – vélhetjük ezek alapján.

Miért van szükség mégis a hobbi- és élsportolók rendszeres szűrésére?

A legfőbb indok, hogy számos öröklött vagy szerzett szívbetegség sokszor nem okoz tüneteket mindaddig, amíg intenzív terhelésnek nem tesszük ki szervezetünket. Ilyen például a koszorúérbetegség, a szívizom-elfajulás, a billentyűbetegségek, a kisebb-nagyobb fejlődési rendellenességek, szívritmuszavarok, vezetési zavarok.
– A sportkardiológia lényege, hogy kiszűri és azonosítja az összes olyan tényezőt, ami sportolás közben szív-érrendszeri szempontból veszélyt jelenthet az egészségre. A szűrés során kizárjuk a felesleges vizsgálatokat, de minden olyan területet feltérképezünk, ami valóban fontos a biztonságos sportoláshoz – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa.

Mi a különbség a kardiológia és a sportkardiológia között?

-A sportkardiológiai vizsgálatok speciálisan a sportolók szűrésével foglalkoznak, ami azért fontos, mert a sportolók vizsgálati eredményei a normál értékektől akár jelentős eltéréseket is mutathatnak. Az eredményeket ezekben az esetekben speciálisan, személyre szabott módon, az adott sportág függvényében kell értelmeznie a sportkardiológiában jártas szakorvosnak. Intenzív sportolás esetén ugyanis jellemző lehet az átlagosnál (70-80/perc) lényegesen alacsonyabb, 40-50/perc vagy akár még alacsonyabb nyugalmi pulzusszám. A jól edzett személyek EKG eredménye is eltérést mutathat az egészséges, de nem sportolókéhoz képest.

A rendszeres testmozgás hatására kialakulhat az úgynevezett sportszív is, hiszen egyrészt nő a szív tömege, javul a pumpafunkciója, másrészt a szívizomban olyan kis hajszálerek alakulnak ki, illetve nyílnak meg, melyek növelik a szív oxigén ellátottságát. A szívizomzat erősödését tehát egyenes ütemben követi a hajszálerek kialakulása, így a megnövekedett tömeget több ér ugyanolyan hatékonysággal lesz képes ellátni – mondja Vaskó doktor. –  Az élsportolók körében ugyanakkor az intenzív terhelés hatására sajnos bekövetkezhet, hogy a hajszálerek kialakulása nem tudja követni a szív tömegének növekedési ütemét, így a korábbi érhálózat képtelen megfelelő mennyiségű oxigént biztosítani a megnövekedett szívizomzat számára. Ennek következtében még ép koszorúérrendszer esetén is kialakulhat szívinfarktus, kitágult, renyhén működő szívizomzat vagy mindezek talaján életveszélyes ritmuszavar.

Milyen tünetek esetén forduljon a sportoló szakemberhez?

• csökkenő vagy stagnáló teljesítmény,
• az elvárthoz képest lassabb fejlődés,
• hosszabb regenerációs idő,
• szorongás, nyugtalanság érzés,
• mellkasi panaszok: szorítás, fájdalom,
• erős szívdobogás érzés (akár terheléstől függetlenül),
• családban öröklődő szív-érrendszeri betegség.

Nem kötelező, de életet menthet!

Miután a szakorvos vérvétellel, vizeletvizsgálattal, sportkardiológiai- és anyagcsere szakvizsgálattal, szív ultrahanggal, nyugalmi és terheléses EKG-val feltérképezte a szív, és a megelőzés szempontjából fontos szervek állapotát, összefoglaló szakvéleményében értékeli az aktuális egészségi állapotot. Ezen kívül javaslatot tesz a szűrés során felmerülő további szakvizsgálatokra, megbecsüli az esetleges hirtelen szívhalál kockázatát, illetve összegzi az elkerüléséhez szükséges teendőket.

A versenyengedély kiadásához, meghosszabbításához hazánkban ma még nem előírás a kardiológiai szűrés vagy a rendszeres kontrollvizsgálat. Éppen ezért fontos, hogy a hobbi- és élsportolók még inkább tisztában legyenek a saját megelőzési lehetőségeikkel.
Az elváltozások időbeni felfedezéséhez és a megelőzéséhez elengedhetetlenül fontos tehát a rendszeres kontroll. A legkisebb panasz esetén azonnal, egyébként évente javasolt a hobbi sportolók kardiológiai szűrése, ugyanúgy, ahogyan a fokozott pszichés stressznek kitett pácienseké is. A fizikálisan és lelkileg is megterhelt versenysportolók szűrése pedig még kiváló teljesítőképesség és panaszmentesség esetén is évente kívánatos lenne a hirtelen szívhalál kivédése érdekében.

Forrás: Kardioközpont