Leszoktunk a csokiról?

Úgy fest, hogy trenddé kezd válni az eddig trendinek mondott egészségtudatosság. Egyre egészségtudatosabb a magyar ember, azaz a korábban trendinek mondott egészségtudatosság valódi trenddé kezd válni – ez derül ki a hirado.hu-hoz eljuttatott friss étkezési szokásokat vizsgáló tanulmányból.

Többször keveset

Jóval többen figyelnek oda például az ideális testsúly megtartására. Négyből három magyar már figyel az elfogyasztott ételek testsúlyra gyakorolt hatására. „Úgy tűnik, mintha 25 év elteltével elindult volna egy lassú, ám biztos változás a táplálkozási szokásokban és talán a túlsúly, talán a táplálkozás által is befolyásolt megbetegedések elkerülése végett a lakosság is a tettek mezejére lépett” – magyarázta Csillag-Vella Rita, a GfK cégvezetője.

elhizas

A tendenciákból azt látni, hogy az általános étkezési gyakorlatba átment a többször keveset elv, azaz többen fordulnak az egészséges élelmiszerek, így zöldség és gyümölcs, teljes értékű gabonák, halak felé, valamint bekerült a köztudatba az elégséges folyadékbevitel szükségessége.

1989-ről 2016-ra a magyarok többségénél emelkedett a napi étkezések száma, háromról négyre. Az egyes élelmiszerkategóriák fogyasztásában is változások következtek be az elmúlt 10 évben.

Kevesebb csokit és sütit eszünk

Mérséklődött az édességfogyasztás gyakorisága is. 18 százalékkal kevesebben esznek naponta vagy hetente többször tortákat és süteményeket, 15 százalékkal csökkent az édes kekszeket és rágcsálnivalókat rendszerességgel fogyasztók aránya is.

csokigolyó

A csokoládéval magukat gyakran kényeztetők aránya 10 százalékkal mérséklődött. Ezzel szemben a zöldséget, gyümölcsöt és salátákat naponta fogyasztók köre jócskán bővült. A zöldség esetében 22 százalékról 38 százalékra, a gyümölcs esetében 36-ról 46 százalékra.

A kenyérfogyasztás is eltolódni látszik a teljes kiőrlésű gabonákból készült, „reform” termékek irányába. A fehér kenyeret fogyasztók aránya a 2007-ben még 76 százalék volt, addig mára 61 százalékra csökkent, mindeközben a barna kenyeret előnyben részesítők köre 34 százalékról 50 százalékra bővült.

A folyadékbevitelre is jobban figyelnek a magyarok. Míg 1979-ben az egy főre jutó ásványvízfogyasztás mindössze 2 liter/év volt, addig 2016-ban már 126 liter/év.

A csapvíz fogyasztók aránya 2007 és 2016 között 60-ról 74 százalékra, az ásványvizet naponta vagy hetente többször fogyasztók aránya pedig 70-ről 76 százalékra nőtt. Ásványvízből is előtérbe kerültek a mentes vizek, míg a szénsavas vizek fogyasztókat veszítettek.

Forrás: Hirado