Bárkit érhet baleset – mire érdemes figyelni

A baleseti kockázat minden embert érint, függetlenül korától, munkájától, élethelyzetétől. A kockázat ráadásul nem csökken, hiszen mind a közúti, mind a munkahelyi balesetek száma nőtt tavaly Magyarországon. A baleseti kockázat kezelésére – a megelőzésen túl – egy jól kiválasztott biztosítás jelenthet megoldást.

Valamilyen módon mindenkit érint a baleset bekövetkeztének kockázata: ez független az életkortól, foglalkozástól, és élethelyzettől is. Természetesen vannak olyan tényezők, amelyek növelik ezt a kockázatot: ilyen lehet a rendszeres sportolás, a veszélyes fizikai munka, a gyakori járművezetés, de bizonyos szempontból az időskor is.

A balesetek okozta kár pedig óriási: a rendelkezésre álló statisztikák alapján több százezer olyan család van évente Magyarországon, amely érintett valamilyen, személyi sérüléssel járó balesetben. A legnagyobb számban – nem meglepő módon – háztartási balesetek fordulnak elő hazánkban is, becslések szerint évente hozzávetőlegesen negyedmillióan szenvednek kisebb-nagyobb sérülést ezek nyomán. Jóval kisebb számban fordulnak elő ugyanakkor munkahelyi, illetve közúti balesetek, ám a rendelkezésre álló statisztikák szerint számuk hosszú távon nem csökken, inkább lassan növekszik. Tavaly több mint 21 ezer, legalább három napos távolmaradást előidéző üzemi baleset történt Magyarországon, amely 7,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Súlyos személyi sérüléssel járó közúti balesetből pedig 4913 történt 2015-ben Magyarországon, amely 4,2 százalékkal haladta meg a 2014-es adatot.

Otthon történik a legtöbb baleset

A statisztikai adatokat részben alátámasztják az NN Biztosító online felmérésének eredményei is. A megkérdezettek 59 százaléka szerint ugyanis otthon történik a legtöbb baleset, amelyet 19 százalékkal a közúti balesetek, majd 15 százalékkal a sportolás közben elszenvedett sérülések követnek. Ami pedig a sérülések fajtáit illeti, a leggyakoribb esetnek a valóban közönségesnek számító vágott seb számít a válaszadók tapasztalatai szerint – ezt 40 százalékuk említette első helyen -, majd a ficam/zúzódás és a kéztörés következik 31, illetve 16 százalékkal. A lábtörést viszont már csak a megkérdezettek 7 százaléka említette az első helyen, és viszonylag alacsony, 4 százalékos az égési sérüléseket kiemelt helyre sorolók aránya is.

„A Magyarországon előforduló balesetek túlnyomó többsége a kisbaleset kategóriájába tartozik, vagyis nem igényel fekvőbeteg-ellátást. Ezeknél is kulcsfontosságú ugyanakkor az időfaktor, vagyis az, hogy a beteg a lehető legrövidebb idő alatt megfelelő ellátásban részesüljön” – nyilatkozta Dr. Knoll Zsolt az Emineo Egészségügyi és Baleseti Központ vezetője. Hozzátette: az időben megkezdett traumatológiai kezeléssel, és a megfelelő rehabilitációval töredékére csökkenthető a gyógyulásra fordítandó idő.

„Ha bekövetkezett a baj, akkor a jól kiválasztott balesetbiztosítási konstrukciók jelenthetnek kellően hatékony védelmet, hiszen ezek révén pótolható a csökkenő jövedelem, és fedezhetők a gyógyulás, illetve utókezelés költségei is. Fontos az anyagi biztonság megteremtése, hiszen egy egyszerű csonttörés átlagos gyógyulási ideje legalább hat hét, mely időszakra kieshetünk a munkából” – mondta Csanda Gergely, az NN Biztosító kommunikációs vezetője. Hozzátette: az NN Baleseti felépülés biztosítása mindazokat a biztosítási elemeket tartalmazza, amelyekre egy baleset után szükség lehet: így az L és XL balesetbiztosítási csomagokban elérhető a baleseti keresőképtelenségre szóló, valamint a gyógytorna megszervezésére és finanszírozására szóló kiegészítő biztosítás, illetve baleseti asszisztencia szolgáltatásként az otthoni segítségnyújtás megszervezése is.

Hirtelen megváltozhat minden egy baleset miatt 

Bovier György egy teljesen átlagos tinédzser életét élte egy bő évtizeddel ezelőtt. Aztán 17 éves korában – vétlen utasként – maradandó sérüléssel járó autóbalesetet szenvedett, kerekesszékbe került, ami egy csapásra gyökeresen megváltoztatta az életét. Véleménye szerint a legrosszabb az egészben a váratlanság, az, hogy egy ilyen helyzetre nem lehet felkészülni. „A legnagyobb kincs ilyenkor az információ: az ember hirtelen nem tudja, mit tegyen, kihez forduljon információért. Emellett egy baleset, és mindaz, ami utána következik, nagyon sokba kerül. A felgyógyulás, a segédeszközök, a lakás-átalakítás – ezekre nem gondol az ember, amíg hasonló helyzetbe nem kerül. A kórház 100 kilométerre volt a lakásunktól – maga az, hogy a szüleim rendszeresen meglátogassanak, segíthessenek, rengeteg pénzbe került” – emlékszik vissza Gyuri.

Forrás: https://napidoktor.hu/index