Háztervezés kisokos építkezőknek – 2. rész 2012-07-26 Egészséges otthon, Otthon Megosztás: Tweet A házépítés nem egyszerű feladat, még a szakembereket is gyakran próbára teszi. Számtalan kérdés merülhet fel az építkezés előtt, alatt és után. Kétrészes cikksorozatunk második cikkében most megismerkedhetünk a kivitelezéssel és a jó építőanyag választással. Vázlatterv: hamar munka ritkán jó A tervező első feladata, hogy a leendő házat – az építtető igényeinek figyelembevételével – formába öntse. A vázlatterven jelenik meg először a ház teste, az első skicceken látható, miként helyezkedik el, mekkora helyet foglal a telken, mennyire idomul a természetes és épített környezethez. Ebben a munkafázisban kerül sor a ház külső-belső méretezésre, a helyiségek felosztására. A vázlatterv tetszés szerint módosítható. Szekér László okl. építészmérnök, minősített passzívház tervező és oktató tapasztalata szerint az építtetők általában beleszeretnek az első skiccekbe, ezért a tervezőnek csak olyan vázlattervet szabad megmutatnia, amelyet szakmailag tökéletesnek érez. A látvánnyal „rabul ejtett” megrendelő a homlokzat megváltoztatásával járó indokolt módosításokat ugyanis nem mindig fogadja szívesen. A vázlattervvel a rutinos építészek négy-öt hét alatt elkészülnek. Ahhoz azonban, hogy igazán különleges, kreatív anyag szülessen, több hónapra, adott esetben fél évre is szükség lehet. Csakhogy az építtetők általában türelmetlenek, mielőbb szeretnék elindítani az építkezést, a tervezési, engedélyezési szakaszt legszívesebben átugranák. A vázlatterv általában 1:200 léptékű, alaprajzokat, metszeteket, homlokzatokat tartalmaz, része a költségbecsléshez és az építési engedélyhez szükséges mutatók felsorolása: a beépített alapterület megjelölése, a főbb építménymutatók megfogalmazása. Látványterv és makett is készülhet a vázlattervhez. A helyhatóságok által rögzített építési előírások egy része a házak küllemét is szabályozza. A tervezőknek ismerniük kell a helyi előírásokat, melyek azt is taglalják, mekkora lehet a házak magassága, a tetők dőlésszöge. A hatósági szabályokat kötelező betartani, különben az építtető nem kap építési engedélyt. A jó tervező a földrajzi, természeti adottságokat is felméri, mielőtt munkához lát: talajvizes területre nem tervez pinceszintet, sík, szeles terepen fokozottan ügyel a ház tájolására. Törekedni kell arra is, hogy az új ház ne törje meg az utcakép harmóniáját, ugyanakkor nem célszerű vakon követni a szokásjogot sem, hiszen egy ízléses, nívós épület színesíti a jellegtelen utcaképet. Engedélyezési és kiviteli tervek Ha az építtető elfogadta a vázlattervet, kezdődhet az engedélyezési terv összeállítása. Az engedélyezési tervfázisban a megrendelő még szabadon kezdeményezhet módosításokat: csökkentheti, növelheti a méreteket, a tető hajlásszögét, a beépítendő anyagokat. Az engedélyezési terv magában foglalja – egyebek mellett -, hogy a létesülő lakóingatlan hány méterre esik a szomszédtól, milyen magas, milyen széles, százalékosan mekkora a telken a zöld és a burkolt területek aránya. Szerepelnek a terven a homlokzat paraméterei, a benapozás és hőszigetelés jellemzői. Az engedélyezési terv azokat a műszaki paramétereket rögzíti, melyek alapján az építési engedély kiadható. Az elkészült terveket, műleírásokat, számításokat, szakvéleményeket, tulajdoni viszonyokat, építési előírásokat minden esetben dokumentálni kell. Ez a feladat az építtetőre hárul, de az építtető írásbeli megbízása alapján a tervezők is beszerezhetik a szükséges igazolásokat, s leadhatják az illetékes építésügyi hatóságnál. Nem utolsó sorban: a bürokrácia Szükség lesz a hivatalos helyszínrajzra, a kéményseprő szakvéleményére (amennyiben a háznak van kéménye, ugyanis a passzívházaknál elhagyható a kémény), a tulajdoni lapra, a hőtechnikai igazolásokra, bonyolultabb alapozású épület esetében talajmechanikai szakvéleményre, lejtős telek esetében geodéziai felmérésre, ezen felül természetesen az engedélyezési tervekre és a tervezői nyilatkozatra. Szükség lehet még bármilyen más szakhatósági – például műemlékvédelmi, bányakapitánysági, környezetvédelmi stb. – engedélyre, vagy szakvéleményre (például faanyagvédelmi, akusztikai szakvéleményre), bár ezek családi házaknál nem jellemzőek. Célszerű az építésügyi hatósággal előzetesen egyeztetni arról, hogy milyen engedélyekre, szakvéleményekre lesz szükség, majd közel azonos időpontban benyújtani az ezekre vonatkozó kérelmeket, mivel az adott esetben tucatnyi szakhatósági engedély beszerzése időigényes, csúszhat az építési engedély kiadása. Az építésügyi hatóságnak hivatalosan 60 nap áll rendelkezésére az építési engedély határozat meghozatalára, ám az esetleges hiánypótlások miatt fél évbe, sőt, akár évekbe is beletelhet, mire az engedély megszületik, ami érthetően óriási bosszúság forrása. A szükséges igazolások, szakvélemények beszerzése további kiadásokat ró az építtetőkre. Az építési engedélytől nem térhet el sem az építtető, sem a kivitelező. Amennyiben az épület szerkezetét, funkcióját vagy homlokzatát érintően merül fel a változtatás igénye, módosítási kérelmet kell benyújtani az építésügyi hatósághoz. Hogyan válasszuk ki az építőanyagokat? Az engedélyezési terv is részletezi, hogy az építkezésnél milyen anyagokat használnak fel, a tervben rögzített rétegrendek mutatják, hogy a főbb anyagok miként épülnek egymásra. Az építőanyag kiválasztásakor a tervező javaslatot tehet, a bekerülő építőanyagokat az építtetővel egyeztetve határozza meg. Mielőtt az építési munkálatok elkezdődnének, ajánlott elegendő időt szentelni a színvonalat, tartósságot, gazdaságos működést garantáló építőanyagok kiválasztására. Léteznek fórumok, melyek segíthetnek eligazodni az építőanyagok kínálatában; a Magyar Építőanyagipari Szövetség (MÉASZ) is hasznos támpontokat adhat. A MÉASZ három éve vezette be a jó minőségű építőanyagok markáns megkülönböztetésére szolgáló Kiváló Építési Termék Minőségjelet, részletek a www.measz.hu weboldalon. Érdemes-e spórolni a kiviteli terven? Családi házakhoz kiviteli tervet – a pénzmegtakarítás szándékával – nem mindig kérnek az építtetők, pedig a ma épülő, igényes és költséges házaknál fontos kívánalom a részletes kiviteli terv megléte, hiszen ez jelenti a garanciát arra, hogy az épület a tervezett módon és a tervezett költségekkel épül meg. A kiviteli terv tartalmazza azon információk összességét, melyekre a kivitelezőknek szükségük van az építés során. A felelős műszaki vezető az egész építkezést átlátja, a kiviteli tervvel összhangban felügyeli és irányítja a munkálatokat, és a szakszerűségért is ő felel. Személye garancia arra, hogy a kivitelező cég alkalmazottai első osztályú munkát végeznek. A minőségi követelményekre célszerű kitérni a szerződésben is, illetve az elmaradt, hibás vagy hiányos teljesítés díjazására is. Folyamatos szakfelügyelettel elkerülhetők a galibák, s nem utolsó sorban az építtetők álma is teljesül: olyan családi házat kapnak, amilyet megálmodtak. // vid4u.init(480,360,’9msjlKYrMD’,null,3); // ]]> Forrás:
