Ezért vagyunk idegesek a munkahelyen

Folyamatos, monoton morajlás, beszélgetés, telefoncsengés, nyomtatók – állandó zaj egy nagyméretű irodában. Az irodai zaj akár a 60 decibel erősséget is elérheti, ami nem tűnik különösen hangosnak, ugyanakkor az évekig tartó, folyamatos zaj jelentős hatást gyakorolhat idegrendszerünkre.

Egy egész Európára kiterjedő 2015-ös kutatás szerint a magyar dolgozók 25 százaléka érzi úgy, hogy a munkahelyén hangos zajnak van kitéve.

Így terhel a zaj

A leggyakoribb munkahelyi betegségnek a halláskárosodás mellett a stresszkeltő hatása miatt a munkahelyi zajt és a zajos környezetet tartják, amely 500 ezer egészséges évet jelent a táppénzen lévő emberek esetében, magyarázta Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. munkatársa a Kossuth Rádió Közelről című műsorában.

Zajártalom nemcsak a repülőtéri vagy a gyári dolgozókat érheti. Elég hozzá egy egyterű iroda, amelyben sokan dolgoznak együtt, és ahol folyton csöng a telefon, zúg a klíma és mindenki egyszerre beszél.

A folyamatos zaj megterhelő az idegrendszerünk számára, könnyebben fáradunk, feszültebbek, idegesebbek leszünk tőle, nehezebben koncentrálunk a munkánkra, a stressz pedig más egészségügyi problémákat is okozhat.

Hány decibelt viselünk el?

A 40 decibel körüli zajt még nem vesszük észre, de a tudatalattink érzékeli, és rontja a koncentrációs képességeinket, 60 decibel fölött már zavaró a zaj, 65 decibel fölött pedig az idegrendszer működését is befolyásolja.

Egy épület tervezésénél az akusztikai tervezőknek az lenne a feladata, hogy a lehető legkomfortosabb munkakörnyezetről gondoskodjanak, és a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék a zajt.

Kis átalakítással némileg csökkenthető az irodai zaj

Egy rosszul megtervezett egyterű irodában is csökkenthető a zaj néhány egyszerű megoldással, ha például a munkaállomásokat paravánnal vagy fallal választják el egymástól, illetve sem vízszintesen, sem függőlegesen nem maradnak nagy, üres felületek. A munkahelyi zöld szigetek – akváriumok, növények – szintén segítenek valamennyit.

Az építészetben alkalmaznak olyan anyagokat és megoldásokat, amelyekkel hathatós eredményt lehet elérni. Az egyik ilyen a fagyapot, amelyet az 1930-as évek óta gyártanak.

A hetvenes, nyolcvanas években épült panelházak homlokzatán is használták, illetve ma már kőzetgyapottal is kombinálják. Autópályák, vasútvonalak mellett, bevásárlóközpontok mélygarázsának plafonján, uszodákban, tornacsarnokokban is alkalmazzák.