Így süssünk kenyeret otthon! – lépésről lépésre

Horváth Anita 8 éve kísérletezik kenyérsütéssel, és még mindig tud újabbat és újabbat varázsolni családja asztalára. Az eredeti receptet egy ötgyermekes anyukától kapta, s bár neki csak egy kislánya van, mégis örül annak, hogy annak egyszerűségéből kifolyólag több ideje marad a családra és a munkájára. A férje pedig rajong az általa sütött kenyerekért. Kell ennél több? Persze a férfiak is elkezdhetik…

Hozzávalók

csésze (2,5 dl-es)
3 csésze BL80-as fehér liszt (kenyérnek való liszt)
1,5 csésze víz
kicsit kevesebb mint fél teáskanál szárított élesztő (lehet friss élesztő is, egy nagyobb borsónyi darabka szétmorzsolva)
1,5 tk. só

Elkészítés

A liszthez hozzáadjuk a sót és a porélesztőt, jól elkeverjük, valamint mehet hozzá a langyos víz, majd ismét jól elkeverjük. 12 órát kelesztjük, így este célszerű bekeverni. Az állaga a nokedlitésztához hasonlóan folyós, tehát ne gyúrható tésztára számítsunk. 12 óra múlva a sütőt előmelegítjük 250 fokra. Fél óráig lefedve, majd fedő nélkül 20-25 percig sütjük. A fenti mennyiségű hozzávalókból egy kb. 600 grammos kenyér készül el.

A liszt 1/3-a lehet rozs-, Graham-, kukorica-, tönköly- vagy teljes kiőrlésű liszt, attól függően, hogy milyen változatra vágysz. Mehet még a tésztájába sok finomság, mondjuk a provence-i változatba provence-i fűszer és aszalt paradicsom, a többmagosba tökmag, napraforgómag, lenmag és szezámmag, a rozslisztesbe dió, a kukoricalisztesbe akár rozmaring, a tetejére pedig mák és kukoricadara. Ha rostdúsabbra vágyunk, tegyünk bele még korpát is.

Anita szerint lehet, hogy egyszerűen finomabb lenne a natúr kovásszal készült kenyér, mert az nem morzsálódik, illetve hosszabb ideig eltartható, de a natúr kovászt – liszt és víz keverékéből készített „előtészta”, amely a tészta természetes erjedési folyamatait készíti elő – napokig érlelni kell. Ez egy dolgozó ember hétköznapjaiba nehezebben illeszthető be, és ez nagy hátránya az élesztőkkel szemben. Az élesztőről, ami például a Candida-diétában tiltott, tudnunk kell, hogy minél hosszabb kelesztési idő áll a rendelkezésünkre, annál kevesebbre van szükség belőle.

A kenyér

A kenyér meghatározását a Magyar Élelmiszerkönyv írja le, és döntő részben gabona adja az alapanyagát. A csökkentett szénhidráttartalmú kenyerek legtöbbször úgynevezett álgabonákból, pl. hajdinából, útifűmagból készülnek. Magjukat lisztté őrölve hasonlóképpen használják, mint a gabonaliszteket. Alacsony a szénhidráttartalmuk, ellenben magas az ásványianyag- és a rosttartalmuk, emiatt laktatók a belőlük készült „álkenyerek”. Gluténérzékenyek által is fogyaszthatóak, mivel nincs jelen a számukra allergiát okozó fehérje. A sikér is ezekből a fehérjékből áll, de pontosan a búzaszemek sikértartalmától lesz a tészta rugalmas, nyújtható. A rozs például alacsony sikértartalmú, így ha kizárólag abból sütnénk kenyeret, annak élvezeti értéke igen alacsony lenne, mert egy száraz, törékeny tésztát kapnánk. Ez a recept is ezért írja, hogy csak a kenyérliszt egyharmadát váltsuk ki egyéb liszttel, mert így kialakulhat a fehérjehálós szerkezet, ami rugalmassá teszi a kenyér tésztáját.

A natúr változat

Amikor magasabb terméshozamú gabonákat vetnek, az gyakran a lisztminőség rovására megy. Az otthoni változatnál választhatjuk a legjobb minőségű kenyérlisztet. Saját magunk készítette kenyérnél, szerencsére, nincs szükség a gépesített technológiánál használt különböző adalékanyagokra sem, mint az öregedés késleltetésére alkalmazott lecitinek, a gomba- és mikrobaölő hatásuk miatt beletett zsírsavak, tejsav, propionsav, szorbinsav és származékaik.

Amikor megkérdeztem Anitát, náluk meddig áll el a kenyér, azt válaszolta: „Nem tudom, elég hamar elfogy.” Látogatásom során ebbe a folyamatba is besegítettem.