Így szerez vizet magának egy sivatagi növény 2016-06-14 Blog, Zöld Megosztás: Tweet Egy közönséges sivatagi moha közvetlenül a levegőből gyűjti be a nedvességet. A felfedezés új módszerek kifejlesztéséhez vezethet iható víz begyűjtésére a fejlődő országokban. A legtöbb sivatagi növény, többek között a kaktuszok, kiterjedt gyökérrendszerrel szívja fel a ritkás talajvizet. A Syntrichia caninervis viszont egyenesen a levegőből gyűjti be a nedvességet. A levelei hegyén található apró szálak teszik lehetővé, hogy előnyt kovácsoljon a köd- és páracseppekből – magyarázza Tadd Truscott, amerikai kutató, akinek sikerült lencsevégre kapnia a növényt. Csapatával környezeti pásztázó elektronmikroszkópot és kamerát használt, hogy tanulmányozza, a 0,5-2 milliméteres, törékeny, szőrszerű szálak miképpen fogják be a légköri nedvességet. A felvételek arról tanúskodtak, hogy a pára a szálakon lévő nanoméretű barázdákon csapódik le. A szálak megnyúlt horgokkal is fel vannak szerelve, ezek egyfajta gyűjtőpontok, ahol a lecsapódott vagy összegyűlt víz apró cseppekké áll össze. Amint elérték a megfelelő méretet, a cseppek a szál mentén elindulnak a levél felé. Truscott megfigyelései szerint a vízcseppek másodpercenként 10-20 milliméteres sebességgel is haladhatnak a szálon a levél felé. A vízgyűjtés, cseppformálás és annak gyors elszállítása a levélhez kritikus a moha életben maradásához. Az S. caninervis egyedülálló abban a tekintetben, hogy a fotoszintézishez leveleinek nedvesnek kell lennie, és gyökérszerű struktúrái nem gyűjtenek vizet a talajból. Korábban két másik növényfajt – az Opuntia microdasys kaktuszt és a Cotula fallax alpesi növényt – találtak, amely hasonló párakiaknázó képességgel bír. Velük ellentétben az S. caninervis az első növényfaj, amelynél a folyamatot szolgáló, bonyolult mechanizmust tártak fel. A kutatók Truscott szerint megpróbálhatják lemásolni ezt a megoldást, és újfajta vízgyűjtő-rendszereket fejleszthetnek ki. A ködgyűjtő készülékekből leginkább a fejlődő országok lakosai profitálhatnak, akiknek hozzáférése a tiszta ivóvízhez korlátozott. A vizsgálatról a Nature Plants folyóirat számolt be. Forrás: Hirado
