Meghökkentő – Elég a rossz szerencse a rákhoz? 2015-01-25 Blog, Mindent a rákról Megosztás: Tweet Biztosan gondolkodtunk már rajta: hogy létezik, hogy valaki egész életében dohányzott, mégis megérte a 90. életévét? Lehet, hogy gének szempontjából egyszerűen csak szerencsés…? Ha csodálkoztunk valaha az olyan eseteken, amikor az illető egyértelműen egészségtelen életmódot folytatott, neki mégis megadatott a hosszú élet, mások pedig szinte puritán módon éltek, de rákosok lettek – most alighanem választ kaphatunk a miértre. A kutatók szerint bármilyen furcsa, balszerencséről van szó – ez a fő oka a legtöbb rákos esetnek. A Johns Hopkins Medicine kutatása, melynek során rákos esetek statisztikai adatait is elemezték, felfedezte: a felnőtteknél diagnosztizált rákos megbetegedések durván kétharmada a gének véletlenszerű mutációinak köszönhető, ezek vezetnek a daganatok növekedéséhez. Ez igen döbbenetesen hangozhat. A kutatók számítanak is arra, hogy az emberek ettől kezdve másként gondolnak majd a rák kockázati tényezőire… Úgy vélik, a felfedezés a rákkal kapcsolatos vizsgálatok finanszírozását is megváltoztathatja, nagyobb hangsúlyt helyezve arra, hogy módot találjanak azon rákok felderítésére, amelyeket a random génmutációk okoznak, mégpedig a korai, gyógyítható szakaszban. A dohányzás öl (?) Természetesen ez nem ad engedélyt nekünk arra, hogy békés nyugalommal dohányozzunk vagy ne használjunk napsugárzás elleni védelmet. Bizonyos rákfajták kivételek, melyek kialakulásában az életmód és a környezet is jelentős szerepet játszik. A tüdőrák az egyikük, de a bőrrák is ide tartozik. Sőt, ha a rák a családban előfordult már, akkor sajnos nagy az esélye annak, hogy másnál is jelentkezik – egyes rákokat sokkal jobban befolyásol a genetikai örökség, mint másokat. A rákos esetek fennmaradó harmadában a környezeti tényezők és a genetikai örökség játszik szerepet – emelte ki a Kimmel Rákkutató Központ egy, a tanulmánnyal kapcsolatos sajtóközleményben a Science magazinban. Vagyis, tulajdonképpen mind három tényező részt vesz a rákos megbetegedések kifejlődésében. „Minden rákot a balszerencse, a környezet és a genetikai örökség okoz, mi pedig létrehoztunk egy modellt, amely segíthet számszerűsíteni, ezen tényezők közül mennyi játszik szerepet a rák kifejlődésében” – fogalmazott a rákkutató Bert Vogelstein. A problémák összevetése Az egészségtelen életmód természetesen szerepet játszhat a rák kialakulásában. Ám egyes rákoknál sokkal jobban, mint másoknál – állítják a kutatók. Az életmód megváltoztatása tehát nagy segítséget nyújt abban, hogy megelőzzünk számos rákos megbetegedést, de egyes típusoknál nem hatékony – hangsúlyozta Cristian Tomasetti orvos statisztikus, aki inkább a korai felismerés fontosságát emelné ki. „Szervezetünkben az őssejtek folyamatosan osztódnak, hogy helyettesítsék a sérült szöveteket. Olykor pedig véletlenszerű hibák történnek a DNS-replikációban, kis mutációk” – mondta Vogelstein. Egyes gének, amikor mutálódnak, hajlamosabbak elősegíteni a rák növekedését. „Minél jobban felhalmozódnak ezek a mutációk, annál nagyobb a kockázata annak, hogy a sejtek ellenőrizetlenül növekedni fognak, melyek előrevetítik a rákot”. A kutatók mindezt korábban is sejtették, ám a tanulmány kimutatta, milyen nagymértékű is ez a befolyás. „A véletlen hibák rákos megbetegedéshez való, tényleges hozzájárulásáról, összehasonlítva azt a genetikai örökséggel és a környezeti tényezőkkel – nos, erről korábban valóban nem tudtunk” – hangsúlyozta Bert Vogelstein. Az American Cancer Society főorvosa, Dr. Otis Brawley a CNN-nek úgy fogalmazott: a tanulmány igen tanulságos és megtámogatta azt a tényt, amit eddig a tudósok már gondoltak is. „Ez csupán egy megerősítése annak, amit már 20 évvel ezelőtt is sejtettünk. Minél többet tudtunk meg a rákról, egyre inkább tudatosodott bennünk, hogy egyes rákos esetek szimplán a megtörtént, megmagyarázhatatlan mutációk miatt kezdődnek el. A balszerencse a legjobb szó rá – mással nem lehet magyarázni…” Ezek a rákok, melyek kifejlődnek, legalább három hibamentő rendszeren átmennek a szervezetben, melynek során a sejt mutációkkal „foglalkozna” a test. Ezek a programozott sejthalál vagy apoptózis, a DNS-javító enzimek és bizonyos sejtek az immunrendszerben. Sejtosztódás és statisztikák Kutatásához a két tudós a sejtosztódás összesített átlagát vette, 31 különböző szövetben, egy emberi élettartamra nézve. Megnézték a rák kockázatát minden egyes szövetben. Megállapították, hogy minél jobban osztódnak egy szövet sejtjei, annál nagyobb valószínűséggel fejlődhet ki a rák ebben a szövetben. „A tanulmány általánosságban rámutatott, hogy egy szövet típus őssejt-osztódásának számában történő változás nagymértékben összefügg a rák előfordulásával ugyanabban a szövetben” – mondta Bert Vogelstein. A vastagbél szövetnél például sokkal több sejtosztódás történik, mint egyéb bélrendszeri szövetekben és gyakoribb is a rák a vastagbélben, mint másutt. Ennél a rákfajtánál a kutatók számításba vettek környezeti hatásokat is. Ám a matematikai összesítésénél kiderült, valóban a sejtosztódások felé dől a mérleg. 65 százalékban ezeknek volt köszönhető a rák. Az életmód A kutatók tehát húztak egy vonalat a rákfajták egyik és másik típusa közé. A 31 közül 22 rákos eset „balszerencsés” rák volt. A kilenc másikat azonban nem lehetett csak a sejtosztódással magyarázni, ezért ezeknél valószínűleg az életmódbeli tényezők, a légszennyezés és a genetika is szerepet játszottak. Nem meglepő, hogy a tüdő- és a bőrrák volt a két ráktípus: a dohányzás és a napsütésnek való fokozott kitettség erősen kötődik a rákok kialakulásához. A kutatók azonban arra biztatnak mindenkit, hogy miután az epidemiológiai adatok egyértelműen mutatják: az emberek tehetnek azért, hogy csökkentsék a rákos megbetegedések esélyét, ezek után is tegyenek így. Vagyis a dohányzás elhagyása, a súlykontroll, a testmozgás fontos szerepet játszik a megelőzésben. Forrás: Adrina – Napidoktor.hu Forrás:
