Testünk misztikus energiaközpontjai 2009-11-25 Természetesen Megosztás: Tweet Ma már nagyon kevesen nem látják be a tényt, hogy az ember nem csak egy fizikai test: létünk túlmutat a láthatón, és átnyúlik az energia-szférába. Az emberi test energiamezője nem homogén, vonalakba, központokba csoportosul. A csakra kifejezés kezd bevonulni a hétköznapi szókincsbe, jelentése: energiaközpont. 7 fő csakrát különböztetünk meg, mindegyiknek megvan a maga funkciója, saját színe, köve, és szerepe is, vagyis ha energetikailag nem vagyunk egyensúlyban, nem tudunk minőségi, azaz ,,kiegyensúlyozott" – milyen gyönyörű, kifejező is a magyar nyelv – életet élni. Nézzük őket részletesen, lentről felfelé haladva! Az első kis centrum a gyökércsakra. A gerinc aljánál, a farkcsonti résznél helyezkedik el, és tulajdonképpen a földi, fizikai világhoz való kapcsolatért felel. Diszfunkcióinak következményei ebből egyértelműen következnek: ha alulműködik, úgy érezzük, hogy a ,,fejünk a fellegekben van" – azaz szétszórttá, zavarttá, összességében szétesetté válunk. Amennyiben túlságosan erős, kötődésünk az anyagi világhoz megerősödik, szélsőséges esetekben korlátoltak, pénzhajhászok, munkamániásak leszünk, vagyis csak a tárgyi világban hiszünk, abban találunk kielégülést. A színe a vörös, vagyis ez a szín élénkíti a működését. Egyet feljebb lépve találjuk a szakrális (vagyis keresztcsonti vagy szex-) csakrát, a köldök alatt pár centiméterrel: nevéből és elhelyezkedéséből egyenesen következik, hogy szexualitásunkkal van kapcsolatban, de ezen túl is mutat: normál működése esetén optimisták, szeretetteljesek, kreatívak vagyunk. Ha pedig nincs elég energia a központban, frusztráltnak, haragosnak, agresszívnek érezzük magunkat, és sajnos annak is látszunk. Színe a narancs. (Egy sokat ígérő randevúhoz, éjszakai légyotthoz a narancssárga ágynemű vagy alsónemű a legjobb választás!) Még 10-15 centiméterrel feljebb helyezkedik el a solar plexus, vagyis a napfonat, ami a tulajdonképpeni központi energiaközpont, ami önbecsülést, melegséget, optimizmust biztosít, és azt az érzést, hogy tudom, hol a helyem a világban, és a helyemen is vagyok! Ennek a csakrának a színe a sárga. A szív magasságában, a mellkas közepén találjuk a szívcsakrát, amely a szeretet központja. Normál működés esetén könyörületes, emberséges az ember, ám amennyiben nem normálisan áramlik át rajta az energia, aggódóvá, szorongóvá, túlérzékennyé válunk, folyton adni akarunk, önfeladóvá válunk és függünk embertársainktól. A színe a zöld, ez az, ami erősíti és normalizálja benne az energiaáramlást. Még egy kicsit feljebb haladva, a nyak szintjén van a torokcsakra. A színe a kék, ezért javasolható, hogy nehéz kommunikációs helyzetekben mindig viseljünk kék színt, és például torokgyulladás esetén is jótékony hatású egy szép türkiz, vagy királykék sál. Ez a csakra nem csak arról szól, hogy mennyire jól kommunikálunk, társalgunk a szó szoros értelmében! Gondoljunk csak bele: közvetlenül a szívünknél van, tehát normál működéséhez elengedhetetlen, hogy normálisan, világosan és bátran beszéljünk az érzelmeinkről, ellenkező esetben művileg ,,eldugítjuk" az energia útját, és bizony megbetegítjük magunkat. Az sem véletlen, hogy torkunkat felülről a homlok-, vagy harmadik szem csakra határolja, ami az értelem, intuíció központja. Színe az indigókék. Fejünk tetején van az utolsó csakránk: a koronacsakra. Ez már inkább a transzcendentális világba mutat, a spirituális dolgokkal való kapcsolatunkat határozza meg, azért felel. Tulajdonképpen a gyökércsakra ellenpontja, színe a fehér vagy viola. Forrás:
