A hónap gyógynövénye: a bodza

A fekete bodza Bodza (Sambucus nigra) Európában és Ázsiában őshonos, hazánkban is elterjedt, akár 6 m magasra megnövő cserje vagy fácska, amely a bodzafélék (Caprifoliaceae) családjának tagja. Több éves ágai szürkés színűek, szemölcsösek. Összetett levelei hosszúkás elliptikusak, fűrészes szélűek. A fekete bodza nem tévesztendő össze a lágy szárú, alacsonyabb termetű gyalogbodzával (Sambucus ebulus L.), mely nem gyógynövény.

A bodza hatóanyagai

Virága flavonoidokat, kevés illóolajat, szaponinokat, nyálkaanyagokat tartalmaz. A bogyó színe a fenoltartalmú anyagoknak (pl. cianidin) köszönhető.

A bodza gyűjtése

Ernyős, kellemes illatú, sárgásfehér színű virágját gyűjtjük egy pici kocsányrésszel együtt május-júniusban, amikor az ernyő szélén a virágok nyílni kezdenek. Száraz, meleg helyen kell szárítani, különben megbarnul és veszít hatóanyagából. 6-7 kg friss virágból kapunk 1 kg szárazat. Száradás után a kocsányról lemorzsolt használjuk gyógyteának. Termése sötét színű bogyó, aminek szintén van gyógyhatása. Ezt nyár végén, augusztusban, szeptemberben gyűjtjük.

feketebodza2

A bodza gyógyhatásai

A virágból készült tea vízhajtó, emésztést elősegítő, köhögéscsillapító hatású. Megfázásra, hörghurutra, izzasztószerként és immunrendszeri serkentőként használják. A friss bodzahajtás- és virág erős hashajtó. Használják még vértisztításra, fülfájásra, rekedtségre. A bogyó izzasztó, nagy mennyiségben hashajtó, ödéma és reuma ellen ajánljuk. Friss leve vagy a belőle készült lekvár bizonyítottan kitűnő szer a TBC gyógyítására. A bodzafa kérge purgáló, féreghajtó hatású. Erős vízhajtó, heveny vesegyulladásra, általános ödémásodásra ajánlják.

A levél vízhajtó és hashajtó, reumás fájdalmakat enyhít. Lázcsillapításra is ajánlják. Bőséges izzadás idézhető elő vele kiütéses láz (kanyaró, skarlát) és reumás láz esetén, hurutos fertőzésnél (hörgőgyulladás, influenza). Ritkán használatos belsőleg. Leginkább vérzésre és égési sebekre ajánljuk. A szárított leveleket dohány helyett lehet szívni.

fekete bodza

A bodza felhasználása

Gyógytea: nátha esetén napi 2-3 csészével ihatunk, amilyen forrón csak lehetséges. Hatékonyságát növeli, ha forró lábfürdőt veszünk és közben forró bodzateát iszunk, majd azonnal ágyba bújunk. Ilyen módon „kiizzadjuk a náthát”, azaz méregtelenítjük szervezetünket, meggyorsítjuk a gyógyulást.

Orrdugulás, köhögés esetén inhalálni is lehet teájával, kiválóan tisztítja a légutakat, oldja a lerakódást, köptető hatása van.

Vizelethajtásra reggel egy csészével kell fogyasztani.

A bodzateának testsúlycsökkentő tulajdonsága is ismert. Ha erre használják, napi 5 csészével kell meginni belőle legalább egy hónapon keresztül, illetve míg a kívánt testsúlyt el nem érik.

Köhögéscsillapító szirup egyik alkotóeleme, melynek összetevői: bodzabogyó, lándzsás útifű, fekete ribizli, édesgyökér, ánizs, kandiscukor, méz, kevés szalmiáksó.

Külsőleg: Nyugtató hatása miatt borogatásként használjuk mellhártyagyulladásra, vérömlenyre, köszvényre, fagyásra, pikkelysömörre és ekcémára. Lemosásra alkalmas szemgyulladás, árpa esetén.

A bodza története

A bodzát már az ókori orvosok (Hippokratész és Galenosz) is ismerték. Utóbbi hurutos megfázásra és nyálkahártya irritációra ajánlotta. Rengeteg legenda fűződik nevéhez: boszorkányok jelképe, fájából készül a varázspálca. Más legenda arról szól, hogy a bodzafát tündérek lakják, ezért kivágásakor énekelni kell, hogy a tündérek még időben el tudjanak menekülni. A bodzát egyébként sem vágjuk ki, mert védi a házat a gonosz szellemektől, viszont a fájából készült bölcsőben elsorvad a gyermek. A germán legendákban a varázsfurulya a bodza fájából készül.
A magyar népgyógyászatban a kamilla mellett a leggyakrabban használt gyógynövény. A cigányasszonyok minden részét használták gyógyításra: virágát, termését, levelét, kérgét és gyökerét.

Kivonat Lopes-Szabó Zsuzsa: A bükki füvesember nyomában című könyvéből

Forrás: http://gyorgytea.hu/