Kozma Orsi tudatos felnőtteket nevel gyermekeiből 2013-06-28 Babaváró, Sztáregészség Megosztás: Tweet Ónodi Eszter a legjobban attól félt a gyermekvállalás előtt, hogy a karrierjével nem tudja majd összeegyeztetni az anyaságot, Kozma Orsi pedig a pénzügyi megtakarításra fordított kevés figyelmet. Bár mindkét híresség későn vágott bele a családalapításba, egy kerekasztal-beszélgetésen elmondták: szülőként már tudják, hogy a pénzügyi tervezés nagyon fontos. A családok pénzügyi helyzete, a megtakarítások magyarországi piaca az elmúlt években komoly átrendeződésen esett át, az utóbbi években egyre inkább az öngondoskodás került előtérbe. Ennek a trendnek számos oka van: a 2008 óta elhúzódó válság gazdasági bizonytalanságot hozott magával, felismerte a lakosság, hogy csak magára számíthat, óriási a hitelállománya, a létfenntartásnak egyre magasabbak a költségei. Mindezek közvetett hatásaként visszaesett a házasságok, növekedett a válások száma, kitolódott a gyermekvállalás időpontja, mindez jelentősen átalakította a lakosság pénzügyi lehetőségeit, megtakarítási szokásait. Ónodi Eszterben elmondása szerint 30-31 éves korában kezdett el megfogalmazódni a családalapítás gondolata. A színésznő szerint kicsit későn indult karrierje, mivel 21 évesen kezdett el főiskolára járni, így elsősorban szakmai kérdés volt számára a családalapítás. „Amikor megláttam egy babakocsit tologató nőt, arra gondoltam, hogy jó lehetne kipróbálni az anyaságot, viszont féltem, hogy vajon kibírja-e karrierem, hogy kiessek egy évre a színház körforgásából. Annyiban szerencsére speciális volt az esetem, hogy időben szóltam a színháznak és nem kellett attól félnem, mint sajnos néhány színésznőnek, hogy nem várnak vissza.” – Eszter tudja, hogy nagyon fontos az öngondoskodás, ugyanis a színész szakma anyagi vonatkozását tekintve is elég rapszodikus. Szüleitől örökölte azt az attitűdöt, hogy még soha nem vett fel hitelt és nem is szeretne, ugyanis tudja, milyen komoly terhet róhat a nyakába. – „Jó lenne, ha már az iskolákban is lenne lehetőség a pénzügyi kultúra fejlesztésére. Amikor én iskolába jártam a szocializmusban, nem nagyon volt erre lehetőség. De igenis szeretném tudni, hogyan érdemes bánnom pénzügyeimmel, mert az én generációm, aki nem pénzügyi területen dolgozik, nem hiszem, hogy pontosan tudja, mit is jelent mondjuk a tőzsde.” 2013 májusában egy reprezentatív online felmérés keretében vizsgálták a 30-39 év közöttiek kiadásait, megtakarítási szokásait, a karrierépítés és az öngondoskodás közötti összefüggéseket. A kutatás alapján a válaszadók 53%-a szerint már 20-29 éves korban el kellene kezdeni az öngondoskodást, ehhez képest a 30-asok csupán 14%-a nyilatkozik úgy, hogy van annyi tartaléka, hogy ne kelljen aggódnia a jövője miatt. A beszűkülő megtakarítási lehetőségekre hívja fel a figyelmet az is, hogy a 30-39 éveseknek csak a 17%-a rendelkezik valamilyen megtakarítással. Ez a generáció a kiadásaiból 24%-ot költ lakásfenntartásra, rezsire. A kutatás válaszadóinak 48%-a jelölte meg elsődlegesen legnagyobb kiadásnak a lakáscélú kiadásokat, míg 36%-uk mondta azt, hogy a legnagyobb tétel a családnak a hiteltörlesztések fizetése. A kötelező kiadások mellett (rezsi, lakáshitel, étel, közlekedés), amelyek összesen 57%-ra rúgnak a harmincas korosztály költségeiből, a kiadások között csak 4-5. helyén jelenik meg a megtakarítás, és ott is csak 10-11%-a említi a válaszadóknak. Pásztor Ildikó, a Groupama Garancia Biztosító szakértője szerint ez azért nagyon elkeserítő, mert épp annál a generációnál korlátozott a megtakarítási lehetőség, akiknél fontos (lenne) a jövő tervezése. A válság által előidézett bizonytalan pénzügyi helyzet nagyon komoly nyomást helyezett a férfiakra is, akikre hagyományosan a családfenntartás felelőssége hárul. Az egykeresős családok kitettsége a munkaerőpiac változásainak nagyon komoly stresszfaktort jelent. Mindez a nőket is munkakényszerben tartja, tovább nehezítve a gyermekvállalást. Kozma Orsi későn kezdett el a pénzügyi biztonsággal foglalkozni, férje azonban nagyon előrelátó. „Kismamaként már tudom, hogy az élet sok mindent átír, amit a család tervezgetésekor elképzeltem. Korábban én sem volt tudatos. Szinte meg sem fordult a fejemben, hogy félretegyek vagy spóroljak a családalapításra. Fiatalként a pillanatnak éltem és szükségem volt arra, hogy világot lássak. Viszont az egyik legfontosabb kérdés az volt a számomra a családalapítás tervezésekor, hogy megtaláljam a megfelelő társat, akivel el tudom képzelni jövőmet. Szerintem viszonylag elég későn jött el a nagy ő, viszont amióta megtaláltam, sokkal tudatosabban gondolkozok és tervezem a pénzügyeimet is, de a férjem még mindig sokkal előrelátóbb. Számomra nem csak lelkileg, de anyagilag is nagy biztonságot jelentett a családi segítség. Hogy elindíthassam a gyermekeim jövőjét, első lépésként baba kötvényben gondolkozom. Szeretném, ha gyermekeim felnőtt korukban is tudatosan kezelnék pénzügyeiket, éppen ezért nagyon jó lenne, ha adódna olyan alkalom a mai fiatalok számára, ahol lehetőségük lenne elmélyülni a pénzügyi kérdésekben” – mondta Kozma Orsi. A 30-as korosztályban az átlaghoz képest nagyobb arányban (20-30%) jelennek meg a „fészekrakással” kapcsolatos célok, akár lakásvásárlás, akár lakáshitel törlesztése révén vagy épp a lakás bővítése, felújítása. A kicsit idősebbeknél már megjelenik a gyerek „felnevelésével” való tervezés, 32%-ban vannak azok, akik gyermekük jövőjére, taníttatására teszik félre pénzüket. Ugyanilyen arányban (20-30%) találjuk a megtakarítási célok között a váratlan kiadásokat, valamint a munkahely elvesztése miatti jövedelem kiesés pótlását. Forrás:
