Tévhitek a magasvérnyomásról és kezeléséről 2016-08-23 Blog, Szív és érrendszer Megosztás: Tweet A magasvérnyomás az egyik elsődleges oka a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának, ezért kezelésére igen nagy hangsúlyt szükséges fektetni. Ennek ellenére máig több tévhit kering a problémával és kezelésével kapcsolatban a köztudatban. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája a leggyakoribbakat oszlatja el. Nem fáj a fejem, ezért nem lehet magas a vérnyomásom Az egyik leggyakoribb tévhit a magasvérnyomással kapcsolatban az, hogy tünetekkel, ezen belül is fejfájással, szédüléssel jár. Tény, hogy ezek a gyakori orrvérzés, a rossz közérzet és a remegés mellett gyakran előfordulnak a betegség során, ám nem ritka az sem, hogy semmilyen panasz nem hívja fel rá a figyelmet, csupán vérnyomásmérés során veszi észre az illető, hogy magasabbak az értékei. Még fiatal vagyok a hipertóniához Igaz, hogy a hipertónia általában a 60 év felettieket sújtja, ám ugyanúgy előfordulhat fiatalabbaknál, sőt, gyerekeknél is! A stressz, a túlsúly, a mozgáshiány, az egészségtelen étkezés ugyanis mind elősegítik a magasvérnyomás betegség kialakulását, ezért egyre többször kénytelenek orvoshoz fordulni a 60 év alattiak is, ráadásul kutatások szerint bizonyos esetekben már az ún. prehipertóniát is kezelni szükséges! Testmozgással csak még inkább megnőnek az értékek Sokan nem mernek magasvérnyomással mozogni, mivel attól tartanak, hogy a sportolás még inkább megemeli az értékeket. Ez viszont a legrosszabb, amit egy hipertóniás beteg elkövethet, ugyanis a testmozgás nem csupán a betegség kialakulását elősegítő túlsúlytól szabadít meg, de a rendszeres laza testmozgás csökkenti is a vérnyomást, és megakadályozza az állapot romlását. Amire azonban ügyelni kell, hogy a súlyzós edzéseket kerülni kell, ugyanis azok valóban vérnyomásemelő hatással bírnak! Továbbá sportolás előtt mindenképp szakorvosi konzultáció szükséges. Nincs semmi bajom, csak az orvosnál magasabb a vérnyomásom Dr. Kapocsi Judit elmondta, sokszor találkozik olyan esetekkel, amikor csupán az orvosi vizsgálat során magasabb valakinek a vérnyomása. Ezt fehérköpeny szindrómának nevezik, amit igenis komolyan kell venni, hiszen igen fontos jelzésértékkel bír. Ez esetben életmódbeli tanácsokra mindenképpen, de akár gyógyszerekre is szükség lehet. Vérnyomásméréskor csak a második értékem magasabb, így nincs hipertóniám Vérnyomásmérés során két értéket kapunk: az első a szisztolés, a második a diasztolés érték. Az előbbi a szív összehúzódásakor lévő nyomást mutatja és 140 Hgmm-nél kevesebb a normál értéke, míg a második az elernyedéskor lévő nyomást és maximum 90 Hgmm. Sokan csak a szisztolés értéket figyelik, pedig szív-és érrendszer egészsége szempontjából a diasztolés is ugyanolyan fontos, ezért ha csak az magasabb, akkor is mihamarabbi orvosi konzultáció javasolt! Már szedem a gyógyszereket, nincs szükségem kontrollra A hipertónia kezeléséhez gyakran vérnyomáscsökkentő gyógyszer alkalmazására van szükség. A legtöbb esetben valóban gyors segítséget jelent, ám ez még nem jelenti azt, hogy a betegnek már nem is kell kontrollokon részt vennie, gondolván, hogy úgyis kezelve van a problémája. A rendszeres ellenőrzés ekkor is elengedhetetlen, hiszen fontos a vérnyomás további nyomon követése is, hiszen az állapot változhat – jobb és rosszabb irányba is-, ami az alkalmazott készítmény más adagolását vonhatja maga után. Ráadásul az évszakváltás is befolyásolhatja az értékek alakulását, ezért érdemes ilyenkor is felkeresnie orvosát! Nem hat a gyógyszerem, ezért többet veszek be Vannak esetek, amikor az alkalmazott készítmény nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ekkor meglehet, hogy más dózisra vagy más gyógyszerre van szükség, viszont a váltás orvosi javallat nélkül tilos! A szakember szerint 24 órás ABPM segít a döntésben, hogy mit, mennyit szedjen gyógyszert a beteg. Ráadásul felmerülhet ekkor a secunder hipertónia gyanúja, vagyis amikor a magasvérnyomás hátterében más betegség hózódik (leggyakrabban veseprobléma). Ilyenkor a vérnyomás értékei csakis abban az esetben rendeződnek, ha kezelik az alap problémát- mondja dr. Kapocsi Judit. Forrás: Trombózisközpont
