Gyakran megszédülsz? A vérnyomás és szívritmuszavar is okozhatja

A szédülés sokszor csak egy kis múló egyensúlyzavar, de járhat akár zavarodottsággal, ájulással is.

Ha többször tapasztaljuk, érdemes utánajárni az okának, amely akár szív-érrendszeri eredetű is lehet.

Gyakori és ritkább okok

Valamennyien érzünk néha könnyű szédülést, amelynek az esetek döntő többségében semmilyen komoly egészségi oka nincsen. Ilyenkor segít, ha leülünk vagy lefekszünk, és az enyhe zavarodottság gyorsan elmúlik. Az egyik ilyen gyakori ok épp a testhelyzetben keresendő, az úgynevezett ortosztatikus hipotónia ugyanis az a jelenség, amikor hirtelen felálláskor megszédülünk. A gyors vérnyomásesés miatt ilyenkor átmeneti keringési elégtelenség alakul ki többek közt az agyban, ezért homályosul el a látásunk és szédülünk meg. Ugyanilyen ártatlan ok lehet még a dehidráció és egy akut betegség, például megfázás, influenza is. A gyakori lehetséges eredők közé tartozik még a stressz, a szorongás, a tériszony, az erős külső forróság, az alkohol, a drog használata és az alacsony vércukorszint is.

Komolyabb betegségek is okozhatnak szédülést

„A tünetként jelentkező szédülést komolyan kell venni, különösen, ha hirtelen, és ha gyakran jelentkezik. Ha ugyanis a hirtelen megjelenő szédüléshez koordinációs- és egyensúlyzavar, járási nehézség is társul, az lehet a stroke jele is, ami azonnali ellátást igényel. E tekintetben veszélyeztetettebbek a magasvérnyomás betegek, hiszen a magas vérnyomás a stroke kialakulásának egyik fő rizikófaktora. A szédülés ugyanakkor viszonylag gyakran fordul elő alacsony vérnyomásnál, hirtelen vérnyomás csökkenés esetén is” – hangsúlyozza Vaskó doktor.

Ha a szédülésből esetleg ájulás alakul ki, ezt is több oldalról érdemes körbejárni, hiszen számos ok meghúzódhat mögötte. Elájulhatunk a vércukorszint gyors csökkenése vagy emelkedése miatt, ide vezethet többek közt a nagy meleg, a hosszú állás, az erős stresszhatás, a fájdalom, az éhség és akár olyan neurológiai állapotok is, mint a Parkinson-kór és a sclerosis multiplex. A leggyakoribb okok között lehetnek neurológiai eredetűek (pl. agyi keringési zavar, TIA, stb.), otoneurológiai eredetűek (pl. középfül és vestibuláris rendszer betegségei, stb.) és kardiológiai eredetűek (pl. szív ingervezetési zavarai, súlyos bradycardia, carotis fokozott érzékenysége, stb.) Ritkán, de az is előfordulhat, hogy egyes gyógyszerek, főleg az értágítók és a vérnyomáscsökkentők járnak mellékhatásként ájulással. Ha ezt tapasztaljuk, feltétlenül jelezzük a kezelőorvosnak.

Mit tehetünk magunkért?

Amennyiben csak alkalmi, nem visszatérő szédülésről van szó, fontos, hogy leüljünk, ledőljünk, igyunk egy nagy pohár vizet, illetve ha tudjuk, hogy vércukorszint-esés áll a dolog mögött, együnk egy kis szénhidrátot, például kekszet. Ezen kívül hosszú távon ajánlatos eleget és jó minőségben aludni, kezeltetni az esetleges alvászavart, visszaszorítani az alkohol- és koffeinfogyasztást, valamint rendszeresen mozogni.

Mikor kell kivizsgáltatni a szédülést?

„Ha a legegyszerűbb vagy ismert okok kizárhatók, érdemes elindulni a kivizsgálás útján, és utánajárni, hogy nem kardiológiai indokok állnak-e a szokatlan tünetek mögött. Elsősorban nyugalmi EKG-val, nyomás vagy masszázs alatt végzett carotis EKG-val, 24 órás Holter-monitorozással és Shellong teszttel tisztáznunk kell, hogy nincs-e valamilyen strukturális szívbetegség, magas vérnyomás vagy akár szívritmuszavar a háttérben” – hangsúlyozza Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Amennyiben nincsenek tünetek, ellenben a családban már előfordult már szív-érrendszeri betegség, szintén fontos lenne a rendszeres orvosi ellenőrzés, ugyanis a betegségre való hajlam örökölhető. Természetesen a magas vérnyomást, a szívritmuszavart és más, diagnosztizált kardiovaszkuláris betegséget is kezelni kell – egyrészt a tünetek megszüntetése, másrészt a komoly szövődmények elkerülése végett.