A szívünk üzen: figyeljünk a ritmusra!

Néha úgy érzi, mintha a szíve idegesen verne, vagy esetleg mintha kihagyna egy-egy ütemet? Ezek a tünetek a pitvarfibrilláció jelei lehetnek: figyeljünk oda a szívünk jelzéseire, és vegyük azokat komolyan. Erre hívják fel a figyelmet a szakemberek november 21-27. között, ugyanis világszerte ekkor tartják a Pitvarfibrilláció Hetét.

Az egészséges élet alapfeltétele a normális szívverés. A kardiovaszkuláris megbetegedések világszinten a vezető halálozási okok között szerepelnek, évente 17,3 millió haláleset okozva, ez a szám pedig 2030-ra elérheti a 23 milliót. Amikor szabálytalannak érezzük szívverésünket – ha gyorsabban vagy lassabban ver, vagy esetleg kimarad egy-egy ütem, annak több oka lehet. Egészséges embereknél az ilyen szívritmuszavarok általában ártalmatlanok, de vannak olyan formái, amelyek súlyos betegségre figyelmeztethetnek, vagy akár az életünket is veszélyeztethetik. Amennyiben a szabálytalan szívverés több órán át tart, azonnal orvoshoz kell fordulni. A pitvarfibrilláció kialakulásához számos tényező hozzájárulhat: többek között a koszorúér betegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, alkohol, koffein és a stressz is.

Először is nézzük meg, mi áll ennek a ma már népbetegségnek számító kórnak a hátterében. Pitvarfibrilláció kialakulásakor a szív pumpafunkciója nem működik megfelelően, emiatt a pitvarokban lévő vér egy része nem áramlik át a kamrákba, hanem a pitvarban marad. Ez azért veszélyes, mert az ott maradt vér megalvadhat és vérrög keletkezhet belőle, amely a vérkeringésbe jutva elzárhatja az ereket, és akár stroke-ot is okozhat. A pitvarfibrillációban szenvedők ötször nagyobb eséllyel kapnak stroke-ot: az első lépés a stroke-kockázat csökkentéséhez, ha tisztában vagyunk a pitvarfibrilláció sajátosságaival. A szívritmuszavar egyéb szívbetegségek előfutára is lehet: nagyon fontos tehát, hogy odafigyeljünk akár a legkisebb jelekre is, hogy ez az egyébként nem életveszélyes betegség ne forduljon súlyosabbá.

Pulzusunk mérésével megtudhatjuk, hogy hányat ver percenként a szívünk. Akkor tekinthető normálisnak a szívverés, ha percenkénti dobbanása 60 és 90 között van, és üteme egyenletes és ritmusos. Természetesen vannak olyan tényezők, amik gyorsíthatják vagy lassíthatják pulzusunkat, mint például a stressz, a hőmérséklet, bizonyos gyógyszerek, az egyén aktivitásának szintje vagy akár a testmagasság. Amennyiben bizonyos időközönként a mért szívritmus és a pulzusszám eltér a normálistól, az nem jelent problémát. Azonban ha ezek az eltérések gyakrabban is előfordulnak, feltétlenül forduljunk orvoshoz!

Hogyan mérjük a pulzusunkat?

Az otthoni pulzusméréshez nincsen szükségünk semmilyen különleges eszközre, csak három ujjunkra, egy jól kitapintható ütőérre és egy időmérőre. A könnyebben kitapintható ütőerek a csuklónál és a nyakon találhatók. A csuklón mért pulzus vizsgálatánál helyezzük a hüvelykujjunkat a csukló felső részére két ujjunkat pedig alsó oldalára. Az ujjakat kissé nyomjuk le, amíg meg nem érezzük a pulzust. Állítsunk be egy időzítőt, és számoljuk a pulzust egy percig. A pulzusszám kiértékelésénél figyelembe kell venni az illető életkorát, általános állapotát és betegségeit. Emellett természetesen használhatunk vérnyomásmérőt is, ugyanis a ma forgalomban lévő készülékek már mind mutatják a pulzusszámot is, és könnyen beszerezhetők gyógyszertárakban, műszaki áruházakban.

Mit tehetünk, ha már kialakult a ritmuszavar?

A pitvarfibrillációt nem szabad orvosi kezelés nélkül hagynunk. A szívfrekvencia helyreállítása, a tromboembóliás kockázat gyógyszeres csökkentése a terápiás ténykedés középpontjában áll ez utóbbi kezelést véralvadásgátló gyógyszerek adásával oldják meg. Szerencsére ma már kezelések széles választéka áll rendelkezésre és Magyarországon is elérhetők olyan vérhígító készítmények, amelyek napi rendszerességgel és állandó adagban, szájon át szedhetőek, ezáltal jelentősen megkönnyítve a terápia betartását a betegek számára.

A gyógyszeres kezelés mellett kiemelten fontos, hogy teljes életet éljünk úgy, hogy közben a szívünket is kíméljük:

• Itt is hangsúlyoznunk kell a testmozgás fontosságát: jótékony hatással van a testsúlyra, a stresszre és a szorongásra is. A mozgásfajta kiválasztásánál mindenképpen egyeztetni kell a szakorvossal.
• A megfelelő testmozgás mellett a másik alaptétel az egészséges táplálkozás. Szívbetegségeknél alacsony zsír- és sótartalmú étkezés ajánlott. Fogyasszunk több teljes kiőrlésű gabonafélét, zöldséget, gyümölcsöt, és kevesebb alkoholtartalmú italt. Emellett kiemelten fontos a dohányzásról való leszokás is.

Forrás: https://napidoktor.hu/index