Felnőttkorban műtött mandula

Gyerekkorom óta gyakran gyulladt be a mandulám, ami sok kellemetlenséget okozott. A legutóbbi eset során tüdő- és mellhártyagyulladás is társult hozzá, hosszú hetekig beteg voltam. Akkor már elhatároztam, hogy véget vetek ennek az állapotnak, és bár sok rosszat hallottam a mandulaműtétről, de ha nincs más lehetőség, alávetem magam. Pár hét múlva egyik reggel magas lázzal ébredtem, ami csak 3 nap múlva ment le teljesen. Semmilyen más tünetet nem észleltem, illetve éreztem, hogy a mandulámból váladék szivárog. Ekkor felkerestem egy remek orvosprofesszort, aki közölte, hogy krónikus mandulagyulladással van dolgunk, amivel le lehet élni akár egy egész életet, de akár súlyos szövődményei is lehetnek. Mivel édesanyámnak épp a gyerekkori mandulagyulladások miatt vannak problémák a szívével, ezért végképp nem volt kérdés számomra: kivetetem a manduláimat. Azonnal elvégezték a szükséges vizsgálatokat, vért vettek, EKG-t csinálnak, és négy nap múlva már a műtőben is voltam.

A műtét egyáltalán nem volt vészes, a foghúzáshoz tudnám hasonlítani: semmilyen fájdalmat nem éreztem, csak annyit, hogy „matatnak” a számban, torkomban. Az érzéstelenítő injekció beadását is csak kellemetlennek nevezném, nem fájdalmasnak. Miután visszakerültem a kórterembe, és kimenet az érzéstelenítő hatása, akkor egy nagyon kemény 24 óra következett. Egyáltalán nem beszélhettem és nem ehettem, a sebből szivárgó vért ki kellett köpnöm. Néhány óra múlva kaptam egy nagy kancsó teát, amit estig meg kellett inni; minden nyelés nagyon fájdalmas volt.

A nővérek és orvosok mind rendkívül szolgálatkészek, figyelmesek voltak. A műtét után legalább félóránként érdeklődtek hogylétem felől, hozták a fájdalomcsillapítót; az orvosok néhány óránként ellenőrizték, hogy rendben van-e a sebem. Másnap már sokkal jobban éreztem magam, végre ehettem, beszélhettem, de minden étkezés előtt fájdalomcsillapítót kellett bevennem. Két nap múlva hazamehettem, és még pár napig gyengének éreztem magam, és olykor-olykor szükség volt fájdalomcsillapítóra. Az egyhetes kontrollon mindent rendben találtak, és én is jól éreztem magam. Bízom benne, hogy ezzel sikerült véget vetni a gyakori betegségeknek. Annak külön örülök, hogy az 1-2 éve tartó kopaszodásom kezd megszűnni, amit szintén a mandulaproblémáknak tudtunk be, és ezek szerint így is volt.

Forrás: