Vonzóbbá lehetne tenni az árfolyamgátat? 2013-08-27 Otthon Megosztás: Tweet Több javaslatot is felvet a jegybank cikksorozatának harmadik része az árfolyamgát vonzóbbá tételére, ezek egyike a törlesztőrészletek teljes forintosítása 180 forintos frankárfolyamon, ami az MNB számításai szerint a mostani árfolyammal számolva a jövőben évi 30-40 milliárd forint körüli költséget jelentene. A Magyar Nemzeti Bank a devizahitelezésről indított cikksorozatának harmadik, hétfőn közzétett részében a két szerző, Balog Ádám jegybanki alelnök és Nagy Márton ügyvezető igazgató emlékeztet rá, hogy az árfolyamgátban a 180 forint feletti törlesztőrészletből a kamat és a kezelési költség megfizetését átvállalják a bankok és az állam. A 180 forint feletti tőkerész pedig gyűjtőszámlára kerül, amelyet később az ügyfélnek kamattal kell visszafizetnie. A mostani egyik jegybanki felvetés a törlesztőrészlet 180 forint feletti tőkerészének átvállalását, így a devizaalapú jelzáloghitelek tölresztőrészleteinek forintosítását jelentené. “Ez nem egy egyszeri, azonnali devizahitel-átváltás, hanem a fennálló tartozás fokozatos, de teljes mértékű forintosítása, az adósság árfolyamkockázatának teljes megszűntetése” – írják. Az árfolyamgát vonzóbbá tételének lehetőségei között említik még a szerzők az ötéves, könnyített időszak meghosszabbítását, akár a futamidő végéig, illetve a törlesztőrészletben a 180 forintos svájci frank árfolyam feletti tőkerész – nem teljes, csak – egy részének elengedését. Emlékeztetnek rá, az árfolyamgáttal megvalósult az árfolyamveszteségek részleges társadalmasítása, az adósságátértékelődéséből fakadó többletterhet nemcsak az ügyfél állja, hanem az állam és a bankrendszer is szerepet vállal belőle. Ugyanakkor megjegyzik: bár a programban való részvétel fokozatosan növekedett, 2012 júniusában már 153 800 hitelszerződés került be a programba összesen 1252 milliárd forintnyi hitelállománnyal, ami a jogosult hitelszerződések 37 százaléka, a jogosult állománynak pedig megközelítőleg 51 százaléka, ez egyben azt is jelenti, hogy eddig 257 600 ügyfél (összesen 1187 milliárd forint hitelállománnyal) továbbra sem kívánt élni a lehetőséggel. Az árfolyamgátba belépő ügyfeleknek – a 180 forintos svájci frank rögzítés miatt – átlagosan havi 20 ezer forinttal, 25 százalékkal csökkent a törlesztőrészlete. Ebből átlagosan havi 13 ezer forinttól a kamatteher árfolyamkockázatának átvállalása miatt 5 évre teljesen megszabadul az adós. Egy 2012 augusztusában belépett ügyfél összesen közel 150 ezer forint kamatteher megfizetése alól mentesült. Az összes, az árfolyamgátban résztvevő adóst nézve eddig 14,7 milliárd forint maradt az ügyfelek zsebében. Az adósok egy részének távolmaradását a jegybank egyebek mellett azzal indokolja, hogy sokan találták a rendszert bonyolultnak, és elriasztotta őket az a lehetőség, hogy a törlesztőrészlet öt év után hirtelen megemelkedik. Egy tipikus devizaalapú jelzáloghitel törlesztőrészlete ugyanis – a svájci frank árfolyamának jelenlegi szinten történő fennmaradása esetén – öt év után a belépés előtti szinthez képest is megemelkedne közel 10 százalékkal. Néhány adós ezen felül arra spekulálva is távol maradhatott a programtól, hogy a későbbiekben esetleg egy, a számára még kedvezőbb adósmentő konstrukciót is kialakít a kormány, éppen ezért fontos átgondolni az árfolyamgát működését az MNB szerint. A cikksorozat első két részében a szerzők egyebek mellett sürgető szociál- és gazdaságpolitikai feladatnak nevezték a devizaalapú jelzáloghitel adósok problémájának kezelését. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a válság előtt megkötött devizaalapú jelzáloghitel szerződésekben rögzített aránytalan erőviszonyok jelentős hátrányt okoztak, és okoznak jelenleg is a devizaadósoknak; a bankok évente összesen 60-70 milliárd forint többletbevételt értek el az egyoldalú kamatemelésekkel, illetve az árfolyamrés szélesítésével. ezek a banki lépések átlagosan 20 százalékkal emelték a devizaadósok törlesztőrészleteit. Ismertették: a futamidő első éveiben a devizaalapú jelzáloghitel törlesztőrészlete jóval alacsonyabb volt, mint forinthitel esetén lett volna. Ezzel szemben az elmúlt két évben a törlesztőrészlet már átlagosan 20 százalékkal magasabb volt, mint egy 2007-ben felvett forinthitel esetén. A felvételkori törlesztőrészlethez képest pedig több mint 70 százalékkal nőttek a svájci frank alapú jelzáloghitelek terhei. Az eltérő kamatozás és az árfolyam-ingadozások a törlesztőrészletek mellett a fennálló tőketartozásra is hatnak. Az eddig eltelt időszakban a svájci frank alapú jelzáloghiteleknél a fennálló tőke svájci frankban kifejezve közel 19 százalékkal csökkent volna stabil árfolyam mellett, míg a forinthitelnél csupán 11 százalékkal. Ugyanakkor a forint és svájci frank közötti árfolyamváltozás miatti átértékelődés hatására a fennálló tőketartozás forintban kifejezve – a tőketörlesztések ellenére is – jelenleg 30 százalékkal nagyobb, mint az eredeti felvett hitelösszeg. A cikkben közölt táblázat szerint 2013 június végén a hazai bankrendszer devizaalapú jelzáloghitel-állománya összesen 3525 milliárd forintra rúgott, 501 ezer szerződés révén. Ebből lakáscélú jelzáloghitel 1828 milliárd forint volt, 222 ezer megkötött szerződés révén. A szabad felhasználású jelzáloghitelek összege 1697 milliárd forintot tett ki, 279 ezer szerződés révén. A nem teljesítő hitelek a teljes állományhoz viszonyítva idén június végén már 21 százalékot tettek ki, abszolút számban kifejezve 731 milliárd forintot értek el. Ennek többsége – 437 milliárd forint – szabad felhasználású jelzáloghitel volt, ami a teljes állomány 26 százaléka, míg a lakáscélú nem teljesítő kölcsönök összege 294 milliárd forintot ért el, a teljes állomány 16 százalékát. Forrás:
