Minden, amit a húsvétról tudni kell – szokások és eredetük

Jézus születése mellett az egyik leglényegesebb egyházi ünnep hazánkban a húsvét: annak az ideje, amikor a Megváltó feltámad. De vajon mi mit jelent a húsvéti szokások közül és honnan ered?

Magyarországon több jeles vallási ünnep is van, ezek közül azonban a legfontosabb a karácsony és a húsvét. Míg az előbbinél arról emlékezünk meg, hogy Jézus Krisztus megszületett, húsvétkor a Megváltó kereszthalálát követő feltámadást ünnepeljük. Országszerte mindenütt istentisztelettel, szentmisével, körmenettel örvendeznek az emberek.

Húsvéti szokások

Húsvét ünnepe nem mindig ugyanakkorra esik – a Nap és a Hold mozgásához is igazítják, hogy mikor jön el a napja, a héber naptárhoz hasonlóan. Ekkor tartják a tavaszi napéjegyenlőség időszakára jellemző termékenységi ünnepeket – s ezek ugyancsak az újjászületésre, a feltámadásra koncentrálnak.

Ám mielőtt eljön húsvét napja, még két jeles esemény történik. Virágvasárnapon, a húsvétot megelőző héten a hívek megemlékeznek arról, ahogyan Jézus bevonult Jeruzsálembe egy szamár hátán. A körülötte éljenzők pálmaágat lengetve fogadták – innen ered az a szokás, hogy a déli területeken pálmaággal zajlik a körmenet, míg északabbra, így hazánkban is barkát visznek magukkal az emberek.

Fotó: Pexels

Magát a húsvétot megelőzi a negyven napig tartó böjt, mely tulajdonképpen az ünnep valódi kezdete. Húsvétvasárnap előtt két nappal, nagypénteken feszítették keresztre Jézus Krisztust. Ennek emlékére Magyarországon számos templomban jellemző a passiójáték előadása vagy az ún. misztériumjátékok. A feltámadási körmenet szombaton zajlik, ahogyan a vízszentelés, valamint a tűzszentelés szokása is.

Húsvét vasárnapján a hívek délelőtt összegyűltek a templomban, ahol misét hallgattak végig – ehhez kötődik az ételszentelés hagyománya is, ugyanis kosárral mentek az emberek, melybe kalácsot, tojást, bort és bárányhúst tettek. Mindegyik ételnek megvolt a maga jelentősége: a tojás az újjászületés, a bor Jézus vérének, míg a bárány Jézus Krisztus áldozatának jelképe.

Tojásfestés – kimaradhatatlan húsvéti szokás

Mielőtt megrakják a kosarat, persze a tojásokat is elkészítik. Elmaradhatatlan húsvéti szokás a tojásfestés, amelynek hazánkban igen régi hagyományai vannak. Magyarország minden területén különféle motívumok voltak divatosak: a klasszikus minták hímzés, írás, karcolás vagy patkolás módszerével készültek – általában növényi motívumok láthatók rajtuk. Külön szerepe van a piros tojásnak, ez a szín ugyanis Jézus Krisztus vérét szimbolizálja. A húsvéti szokások között megemlítendő az is, hogy a tojások közösen történő elfogyasztásának régen jelentőséget tulajdonítottak. Úgy tartották az emberek, hogy ha a család együtt eszi meg őket, az örök emlék marad, s emiatt bármikor hazatalálnak majd, bárhová sodorja őket az élet.

A húsvétvasárnapot a locsolkodós hétfő követi – ennek régen szintén nagy jelentősége volt. Ma is sok faluban tartják a szokást a férfiak – házról házra járnak locsolóvödörrel vagy szódásszifonnal. Ennek modern változata a parfüm vagy kölnivíz alkalmazása, noha a locsolkodás hagyománya a víz megújító, megtisztító szerepében gyökerezik. De a termékenységi kultusz és a bőséges termés is kapcsolódik hozzá. Úgy tartják, hogy a vízzel leöntés szokása Krisztus halála és feltámadása idejéből származik, mivel azokat az asszonyokat, akik dicsőíteni jöttek a Megváltó feltámadását, a sír őrzésére kirendelt katonák vízzel locsolták le.

Az a lány, akit egy legény meg szeretett volna locsolni, a régi hagyományok szerint hajnalfát is kapott a háza elé – a kerítés mellé állítva. Nemcsak locsolták azonban régen a hölgyeket, hanem fűzfavesszővel játékosan meg is csapkodták, ez volt az ún. „vesszőzés”. E húsvéti szokáshoz kötődött, hogy a vesszőre végül szalagok kerültek és a lányok borral kínálták a hozzájuk látogató férfiakat.

A leányoktól kapott tojásoknak is megvolt azonban annak idején a szerepük: a kókányolás nevű játékhoz használták. Egymáshoz kellett kocogtatni azokat, s amelyik legényé épen maradt, az volt a győztes. De játszottak érmés dobálást is: az a férfi nyert, akinek az érméje sikeresen beleállt a tojásba.

Forrás: https://napidoktor.hu/index.php