Ha tavasz, akkor fejes saláta -recepttel

Miért szeretjük a salátát?

Ha a piacon megjelent, a magyar háztartások többségében megoldódott a hétvégi ebéd dilemmája: a nem éppen arisztokrata kosztnak számító “Tojásos nokedli, friss, ropogós salátával” című fogás került az étlapra.

Mit eszünk a salátán?

A fejes saláta (Lactuca sativa) a fészkesvirágzatúak családjába tartozó zöldségnövény. Karógyökerei mélyen hatolnak a talajba, míg tőlevelei szorosan egymásra borulva egyetlen óriási csúcsrügyet, fejet képeznek. A külső, vastag erű levelei durvább szövetűek, sötétzöldek, míg a belső levelek zsengék, zöldessárgák vagy sárgák, egyes új fajtáknál lehetnek vörösek vagy barnák, fodros szélűek is.

A saláta szüzesség szimbóluma

A fejes saláta őse egy apró levelű, cakkos szélű, keserű ízű észak-afrikai növény volt. Dél-Európába a hódító háborúkkal egy időben jutott el. Már az ókorban jelentős karriert futott be: akkoriban a “szüzesség szimbóluma” és “eunuchok eledele” névvel illetett zöldség a nemi szervekre gyakorolt nyugtató hatásáról volt ismert. Alacsony energiatartalmának (100 grammban 13 kcal) és telítettségérzetet keltő hatásának köszönhetően manapság a fogyókúrák egyik legnépszerűbb összetevője.

Salátareceptek

Leginkább nyersen, mint saláta-összetevőt használjuk, nyakon öntve ecetes, olívaolajos vagy joghurtos öntettel. Salátánkat zöld fűszernövényekkel (turbolya, tárkony, metélőhagyma, bazsalikom) s egyéb ízesítőkkel (kapribogyó, újhagyma, köménymag, curry, szerecsendió) is megbolondíthatjuk! A fejes salátát persze párolhatjuk is, sőt levest is főzhetünk belőle.

Hogyan válasszunk jó salátát?

A piacon általában mindenféle cicomás csomagolás nélkül, darabra vásárolhatjuk a fejes salátát.Választáskor ellenőrizzük a salátatorzsa alját: minél fehérebb színű, annál frissebb a kiszemelt növény! A saláta színe legyen üde zöld, a levelei ne legyenek fonnyadtak, sárgulók. A külső leveleken lehetnek barnás foltok, sérülések: ha ezek nem túl nagyok és mélyek, akkor nem okoznak gondot. Tapogassuk meg a salátafejet, hogy érezzük, van-e “feje”, azaz a közepén sok levél van-e. Frissen vásároljuk, mert csak rövid ideig tárolható; nedves ruhába csavarva néhány napot azért átvészel.

Tojásos nokedli (4 fő részére)

• 50 dkg liszt
• 2 tojás
• 2 dl víz
• 2 dl tej
• 1,5 teáskanál só
• 4-5 liter víz,
• 1 evőkanál só
• 5 dkg vaj
• 6-7 tojás a tetejére

A vizet a sóval feltesszük forrni. A tojásokat felverjük, hozzáöntjük a liszt felét és a többi hozzávalót. Fakanállal jól összedolgozzuk. Ha már egynemű, akkor folyamatos keverés közben hozzáadjuk a maradék lisztet. Addig keverjük, amíg a tészta hólyagos nem lesz. A nokedlit 2-3 adagban a forrásban lévő vízbe szaggatjuk. Amikor feljött a víz felszínére leszűrjük, és a teflon bevonatú lábasban megolvasztott vajra dobjuk. Ha az összes nokedli a lábasban van, akkor átforrósítjuk és a felvert tojásokat több adagban hozzákeverjük. 2-3 percig forgatjuk csak, majd a tűzről levéve körülbelül 10 percig állni hagyjuk. Kínálhatjuk friss idénysalátával, kovászos uborkával, de bármilyen savanyúsággal is.

Végül elkészítjük a salátához tartozó öntetet. Egy pohárba 2-3 ujjnyi vizet öntünk, melyhez hozzáadunk egy evőkanál 10%-os ecetet, sót, cukrot és egy fél citrom levét, majd 1 evőkanál extra szűz olívaolajat.