Eklektika – káosz vagy harmónia?

Az igazán lakájos, minden családtag számára otthonos légkör megteremtése nem is olyan egyszerű feladat.

Lehet, hogy miközben mi szenvedélyesen vonzódunk a romantikus stílushoz, addig párunk a letisztultabb formák híve, míg gyermekeink a high-tech világában érzik igazán otthon magukat. Miközben azon törjük a fejünket, hogyan tehetnénk mindenki kedvére, lassan elveszünk a lakberendezési stílusok útvesztőjében. Ennek persze nem feltétlenül kell így lennie, ha okosan megkeverjük egy kicsit a dolgokat, s az eklektika jegyében hozunk létre valami nem mindennapit.

Az eklektika nem más, mint a különféle stílusok finom, ízléses keveredése, mely a lakberendezésben is önálló irányzatot képvisel. Előnye, hogy a család minden tagja tehet bele valamit a saját ízlésvilágából, de egyedülállóként is megalkothatjuk saját, eklektikus kis világunkat. Az eklektika egyfajta kiút a döntésképtelen emberek számára.

Jómagam is ennek a lakberendezési stílusnak az elkötelezett híve vagyok. Lakásom berendezése eleinte tucat számra árult, jellegtelen, hétköznapi bútorok tárháza volt. Akkori anyagi helyzetem nem tette lehetővé, hogy kifejezzem önmagam ezen a téren, de tudtam, hogy miben érezném jól magam. Bútoraimat és a kiegészítőket évek alatt, apránként válogattam össze. A fő vonalvezetés, a mediterrán életérzést tükrözi, melyet egy csipetnyi keleti varázzsal fűszereztem meg. Érdekessége, hogy ez a két stílus, még mindig jól megfér a modern vezetésű, kicsit különleges szekrénysorommal, melyhez a mai napig ragaszkodom.

Igazából ez volt az alappillér, amire építkeztem a későbbiekben. Az eklektikában a lényeg, hogy a különböző stílusirányzatokban legyen valami közös. Ez lehet a minta vagy esetemben a színvilág, ami közös nevezőre hozza az egészet. Szekrénysorom mézes éger színe, remek kiindulópont volt, melyhez kiválóan illenek a tengerifűből fonott puffok, ágyneműtároló ládák, banánrost tárolóedények hasonló színben pompázva. Kiegészítőnek azonos stílusjegyekkel rendelkező virágtartó kisasztalokat választottam. Véletlenszerűen találtam arra két különleges darabra, melyek a kedvenceim lettek azonnal. Mindkettő egyedi megmunkálású, 3 lábon álló fémötvözetű asztalka, melyek lapját kosárvesszőből tervezték. Színeivel azonnal beleolvadt a környezetbe.

Mindezek ellenére nem lóg ki a sorból a futonágy a maga sajátosságával, sem a szintén japán beütésű, narancs-bordó organza függöny, a felkelő napot ábrázoló, igen szolid mintázatával.

A futon mindig is tetszett, ezért vettem meg, igyekeznem kellett hát beleilleszteni a környezetbe, ami csak első nekifutásra tűnt nehéz feladatnak. Egy megfelelő színű ágytakaróval és különleges, fényes alapanyagokból készült díszpárnákkal már a futon fémcsillogású ágyvége is szerves részét alkotta az egésznek. A padlóra puha, görög flokati került, ami szintén örök szerelem számomra és mindenképpen szerettem volna, ha lakásom darabjait képezik. Minden kiegészítő a helyén tündökölt, narancs, bordó és arany pompájában, egyedül a fal ordított a csupaszságtól.

A probléma szinte magától oldódott meg egy ajándékba kapott festmény formájában. A kép egy beduin nőt ábrázol, nonfiguratív minták között, de jól kivehetően. A megfestéséhez kizárólag feketét és a narancs erősebb, illetve halványabb árnyalatait alkalmazta barátnőm. Tökéletesebbet magam sem választhattam volna.

Ez a fajta stíluskeveredés, aztán végigsöpört az egész lakáson, olyan összhangot alkotva, melyet évek óta nem bolygattam meg, annyira bevált.

Jó példa ez arra nézve, hogy a már meglévő bútorainkat, néhány különlegesebb, új darabbal társítva, hogyan rendezkedhetünk be eklektikus stílusban.

Lényeges, hogy mindig legyen egy fő irányvonal, ami köré tervezhetünk. Itt igazából minden megengedett, arra azonban nem árt ügyelni, nehogy átessünk a ló túloldalára, s a nagy igyekezetben bolhapiacot csináljunk a lakásból. Ezért ha nem vagyunk biztosak saját ítélőképességünkben, kérjük ki szakember tanácsát, aki segít meghúzni a vékony határvonalat a totális káosz és a harmonikus összevisszaság között.

Segítségével igazán egyedi, sajátos hangulatú otthont alakíthatunk ki, ahol megfér egymás mellett a modern technika és a perzsaszőnyeg, a bőr eleganciája és a keleti kényelem, a modern a rusztikussal vagy netán az antikkal párosítva. De a nyolcvanas években virágkorát élő, high-tech ridegségét is bátran megtörhetjük természetes anyagok, meleg színek társításával. Vagy ha valami igazán meghökkentőt akarunk elérni, akár megpróbálkozhatunk a high-tech – barokk összeházasításával is.

Bármilyen stílust is választunk, mindig három fő szempontot tartsunk szem előtt: egyensúly, harmónia, kényelem!

Forrás: