Neveljünk sövényt gyümölcsfákból 2016-05-03 Blog, Otthon Megosztás: Tweet Sűrűn egymás mellé telepített gyümölcsfákból összefüggő gyümölcsfalat lehet kialakítani. Miért ne lehetne gyümölcsfából sövényt is kialakítani? Gyümölcsfákból sövényt? Igen! Abból a felismerésből kiindulva, hogy a viszonylag sűrűn egymás mellé telepített gyümölcsfákból összefüggő gyümölcsfalat lehet kialakítani, számos országban sokféle, különböző sövényrendszert alkottak meg. A Hungária-sövény egy síkban kiterített termőkaros orsónak felel meg Felnevelése ennek megfelelőképpen történik, vagyis hasonló a termőkaros orsóéhoz. Az első három évben tavasszal a sudarat rendszeresen visszametsszük, az oldalvesszőket pedig lekötözzük. A termőkarokat nem merev szabályok szerint, de emeletszerűen alakítjuk ki ügyelve arra, hogy a sövény ne sűrűsödjön el. Az oldalvesszőket óvatosan a sor irányába húzva a támrendszer megfelelő huzaljához kötözzük vízszintes helyzetbe. Ezeket az oldalvesszőket a második évtől kezdve nem metsszük vissza. Általában kerülni kell az erős metszést, mert ez késlelteti a termőre fordulást. A maga idejében elterjedt koronaforma volt, az intenzív almaművelési rendszerek egyik hazai előfutára. Kidolgozója Gyúró Ferenc egyetemi tanár. Középerős és gyenge alanyra szemzett alma, és körtefajták nevelhetők erre a koronaformára. Törzsmagassága 60 cm, a fa magassága 2,5-3,5 m. Tenyészterület igénye 8-10 m2/fa. A vázkarok 20-30 fokos szögben állnak, egymás fölött 20-30 cm távolságra. Az alakítás során szinte mindegyik vesszőt sorirányba lekötözünk. A Haag-sövényt rendszeres, alakító metszéssel nevelhetjük ki Törzsmagassága 40-60 cm, a vázkarok 40 cm-ként szabályos ágemeleteket alkotnak, szögállásuk vízszintes, vagy ahhoz közelítő. Korábban a nagyüzemi almatermesztésben nagy felületeteken alakítottak ki Haag sövényeket. A sudár visszametszése után a vázkarokat egymástól 40-50 cm távolságra álló vesszőkből alakítjuk ki. Ezeket az oldalelágazódásokat először 30-os, majd 45-50-os szögben rögzítjük. Az oldalvezérvesszőket a második évtől már nem vágjuk vissza, csupán az alsó vázkarokból előtörő elágazásokat ritkítjuk meg és kötözzük le. Az ágemeletek között a sudáron csak rövid termőrészeket hagyunk meg. Ferdekarú sövény Az olasz palmetta, hazai viszonyokra – Mihályffy József által – kidolgozott formája. Középerős alanyú alma, körte, kajszi, meggy, esetleg szilva és őszibarack nevelhető erre a koronaformára. Törzsmagassága 60 cm, a fa magassága fajtól és fajtától függően 3-4 m. Tenyészterület igénye 15-20 m2/fa. A vázkarok 20-30o-os szögben állnak. A ferdekarú sövény-koronaforma kialakításánál messzemenően figyelembe kell venni a fajta növekedési sajátosságait. Minél gyengébb növekedésű, annál inkább közelítik a vázágak a nagyobb szögállást, ha erőteljesebb növekedésű a fajta, akkor pedig a vízszintest. Könnyen kialakítható és fenntartható ágrendszere ezt indokolja is. Évente csak egy ágemeletet alakítsunk ki és az emelet fölött a sudarakat ismét 80-100 cm magasságban metsszük vissza. A vázágakat támberendezéshez kell rögzíteni; ezzel elérjük, hogy ferdén álljanak. Minél erősebb növekedésű a fajta, annál inkább közelítse meg a vázág a vízszintest; minél gyöngébb a növekedése, annál kevésbé kényszerítsük a vízszintes felé. A Palmetta-sövény vázkarjain halbordás elrendezésben alakítjuk ki – lehetőleg vízszintesen – a termőalapokat. Ezek egymástól legalább 25 cm-re legyenek. A kialakítás ágy történik, hogy a megfelelő helyzetű hajtásokat nyáron visszametsszük, a többit pedig tőből eltávolítjuk. Az elöregedett halbordákat 2-3 cm-es csonk meghagyásával távolítsuk el. A csonk rejtett rügyeiből friss hajtások törnek elő. Ezek közül a legéletrevalóbbat (amely elég erős és jó irányban nő) hagyjuk meg a levágott termőalap pótlása céljából. Szabadsövény A szabadsövényt a szabadorsó síkban kiterített változatának is nevezhetjük. Lekötözést csak minimálisan alkalmazunk, a vázágak szögállását metszéssel szabályozzuk. Csak egy-két huzalból álló ideiglenes támrendszer kell a korona kialakításához. Forrás: edenkert.hu