A legszebb kövek Magyarországon, amiket látni kell

1. Ahol mindent tarol a panoráma – Tar-kő (Bükk)

A Tar-kő az a hely a Bükkben, amelynek akkor is fel kell kerülnie a bakancslistádra, ha eszed ágában sincs az ország északkeleti felében koptatni a cipőd talpát. A Bükk-fennsík déli oldalán elhelyezkedő természeti képződmény sziklafalában a triász időszakból származó Bükkfennsíki Mészkő Formáció meredek, vastagpados rétegei látványos lépcsőket formáltak.

Nem mellékesen a 949 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő hegy tetejéről olyan panoráma nyílik dél felé és a szomszédos kövekre, amelyet biztosan nem fogsz elfelejteni egyhamar. A magaslat nemcsak komoly vizuális látvánnyal tesz a kedvedre, de olyan változatos élővilágnak is élőhelyet biztosít, mint a növények közül a háromszínű árvácska, a pongyola harangvirág vagy a sziklai gyöngyvessző. Az állatrajongók a hajnalmadárnak, a bajszos sármánynak vagy a kerecsensólyomnak is örülhetnek.
Így közelítheted meg: A Bánkúttól kb. 4,5 km-re délre található oromhoz a kék sáv jelzésen juthatsz el, Répáshutáról a zöld négyszögön, zöld háromszögön, majd kék sáv jelzésen, Szilvásváradról pedig a zöld sáv majd a kék sáv jelzésen kell haladnod.

2. Nem púp a hátadra – Teve-szikla (Pilis)

Nem, azért mégsem a sivatagba küldünk, hogy túrázgass egy jó nagyot a dögmelegben, hanem a Pilisborosjenőtől mindössze 1,5 km-re található, a Nagy-Kevély lábánál elhelyezkedő sziklaformációt ajánljuk a figyelmedbe.

Eltéveszteni se nagyon lehet, ha már láttál az életedben púpos tevét: az erózió a szőrös állathoz hasonló formájúra koptatta a dolomitot, míg más részeit a forró vizes oldatok tették ellenállóvá. Akkor is érdemes beiktatni a sziklát egy laza családi programként, ha annak idején az egyik kedvenc olvasmányod az Egri csillagok volt. A természeti képződménytől 500 méterre található a felépített „egri vár”, amely a könyv alapján forgatott film díszletéül szolgált.
Így közelítheted meg: Budapestről, a Külső Bécsi útról a kék turistajelzésen (kb. 3,5 km), Pilisborosjenőről a kék turistajelzésen (kb. 1,5 km), amely az Országos Kéktúra része.

3. Vulkántúra hazai terepen – Holló-kő (Börzsöny)

Csönd, gyönyörű kilátás a Magas-Börzsöny főgerince által határolt katlanra, vadregényes erdő – kb. erre számíthatsz, ha felkerekedsz, és meg se állsz a Börzsöny 685 méter magasan lévő csúcsáig, amely szép példája az évmilliókkal ezelőtt itt zajló vulkanizmusnak.

A Holló-kő a 3–3,5 km átmérőjű kaldera (a kalderát vulkáni működés hozza létre, a vulkáni kráterhez hasonló horpadály, amely a tűzhányó kirobbanásakor, majd önmagába roskadásakor keletkezik) peremélének a maradványa, hasonlóan a szintén a Börzsönyben található Csóványoshoz (938 m), a Magos-fához (916 m) vagy Várbérchez (715 m).
Így közelítheted meg:
A Holló-kőre a Börzsöny északnyugati lábánál található Perőcsényből lehet feljutni a legegyszerűbben. A templom felé kell elindulni, majd a piros jelzésen kell folytatni a túrát.

4. Kővé változott násznép – Babás-szerkövek (Mecsek)

Groteszk formájuk miatt bőven megállnák a helyüket bármelyik európai avantgárd kiállításon, de szerencsénkre a Mecsekben nézegetheted őket, ott is a földtörténeti ókorban kialakult Jakab-hegy szirtjeit és kőtornyait gazdagítják.

A vöröses árnyalatú kőtornyokat – amelyek az évezredek során az erózió koptatta homokkőből formálódtak – a különböző ásványos és kristályos kőzeteknek (pl. gránitnak, kvarcnak) a halmaza alkotja. Nevük a formációk bábuszerű alakjára, illetve feltehetőleg pogány eleink áldozati helyére utal (szerkő = oltárkő).
Így közelítheted meg: Pécstől 9-km-re, a Jakab-hegy lábánál elhelyezkedő Cserkútról a kék háromszög jelzésen lehet a legrövidebben elérni a szerköveket.